A fogyasztók és a vállalkozások közötti szerződés keretében eladott új tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási szabályok az elmúlt években több lépcsőben módosultak: a 2024. május 8-i változásokat követően 2025-ben és 2026-ban újabb, a fogyasztókat és a vállalkozásokat egyaránt érintő módosítások léptek hatályba.

Annak érdekében, hogy mind a fogyasztók, mind a vállalkozások tisztában legyenek az általuk érvényesíthető jogokkal, illetve az őket terhelő kötelezettségekkel, a blogbejegyzésben röviden áttekintjük, hogy a változások – ideértve a legutóbbi, 2026-os módosításokat is – milyen módon érintik a jótállási feltételeket és a jótállással kapcsolatos igényérvényesítés szabályait.

Alanyok, tartós fogyasztási cikk

A jótállási kötelezettség teljesítése továbbra is azt a vállalkozást terheli, amely a fogyasztóval szerződést kötött, a jótállásból eredő jogokat pedig a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül.

Fontos változás, hogy a kötelező jótállás szabályait már nemcsak a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztóra – azaz a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személyre – kell alkalmazni, hanem a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró mikro-, kis- és középvállalkozásra is, amely e körben fogyasztónak minősül. A jogszabály kifejezetten rögzíti, hogy e vállalkozás akkor jár el e körön kívül, ha a fogyasztási cikket kiskereskedelmi tevékenység keretében vásárolja meg, függetlenül attól, hogy a terméket gazdasági tevékenységi körben elszámolja-e.

Főszabály szerint a vállalkozás a jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból eredő jogok érvényesítéséhez a jogszabályban foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése vagy üzemben tartása más módon nem biztosítható, és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára.

A kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek körét 2024 júliusától új jogszabály határozza meg. A kötelező jótállás ezekre a termékekre akkor terjed ki, ha eladási áruk eléri a 10 000 forintot. A tartós fogyasztási cikkek teljes, jelenleg hatályos listája itt érhető el.

A jótállás időtartama

A jótállás időtartama a termék eladási árától függ az alábbiak szerint:

A tartós fogyasztási cikk eladási ára	Jótállás időtartama
a 10.000,- forintot eléri, de a 250.000,- forintot nem haladja meg	2 év
a 250.000,- forintot meghaladja	3 év

A jótállási határidő továbbra is a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás, annak megbízottja vagy az üzembe helyezésre jogosult más személy végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. Ezt kiegészíti ugyanakkor az a szabály, hogy ha a fogyasztó a terméket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.

A fenti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár, kivéve a fogyasztási cikk kijavítását, amely esetben a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

Jótállási jegy

Változtak a jótállási jegy átadásával kapcsolatos rendelkezések is. A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt – elektronikus úton történő átadás esetén legkésőbb a fogyasztási cikk átadását vagy üzembe helyezését követő napon – a közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven megfogalmazott jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja tartalmának jól olvashatóságát.

A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

• a vállalkozás nevét, címét,
• a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint gyártási számát, gyártási szám hiányában a vállalkozás nyilvántartásában szereplő egyéb termékazonosítót,
• a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
• a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy – a vállalkozás, annak megbízottja vagy az üzembe helyezésre jogosult más személy általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját,
• a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá
• az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti,
• a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását (kivéve az elektronikus úton átadott jótállási jegy esetében),
• a fogyasztási cikk fogyasztó által fizetett vételárát, valamint
• új elemként – ha az rendelkezésre áll – a javítószolgálat megnevezését, címét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.

A jótállási jegynek utalnia kell arra is, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti.

A jótállási jegy elektronikus úton történő átadásának lehetősége a fogyasztók és a vállalkozások szempontjából egyaránt kibővült: a vállalkozás a jótállási jegyet – a fogyasztó eltérő kérése hiányában – elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére. A fogyasztó tehát kérheti a jótállási jegy nem elektronikus (papíralapú) átadását; e kérés lehetőségére – a távollévők között kötött szerződések kivételével – a vállalkozás a fogyasztási cikk átadásával egyidejűleg köteles felhívni a fogyasztó figyelmét.

Továbbra is biztosított, hogy a vállalkozás nem közvetlen megküldéssel, hanem letöltést biztosító elérési cím (pl.: internetes link) formájában bocsátja a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére, amely esetben annak letölthetőségét, így a letöltési cím elérhetőségét a jótállási idő végéig biztosítani kell.

A jótállási jegy tartalmi előírásainak megfelelő, elektronikusan átadott számla a jövőben is elfogadható jótállási jegyként. A jótállási jegy elektronikus úton történő átadásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését vita esetén a vállalkozás köteles bizonyítani.

Lényeges új szabály, hogy a vállalkozás nem köteles jótállási jegy kiállítására, illetve annak a fogyasztó részére történő átadására, ha a fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg a 100 000 forintot. Ebben az esetben azonban a vállalkozásnak biztosítania kell a fogyasztó számára – a jótállási határidő végéig jól olvasható formában – a fogyasztási cikk azonosítására, a fogyasztó jótállásból eredő jogaira, valamint a békéltető testülethez fordulás lehetőségére vonatkozó tájékoztatást. A jótállásból eredő jogok ilyenkor az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal (számla, nyugta) érvényesíthetők, amelyre a vállalkozás a termék átadásával egyidejűleg köteles felhívni a fogyasztó figyelmét.

A jótállás érvényesítése

A jótállásból eredő jogok érvényesítésének továbbra sem lehet feltétele a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának fogyasztó általi visszaszolgáltatása. A csomagolás nem minősül a megvásárolt termék alkotórészének, tartozékának, így a kereskedő sem követelheti meg – jogsértő módon lényegében többletfeltételként – annak megőrzését és visszaadását. A fogyasztót védi továbbá az is, hogy ha a vállalkozás nem bocsátja rendelkezésre a jótállási jegyet, a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal (számla, nyugta) érvényesíthetőek.

A fogyasztó a jótállás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is bejelentheti.

A jótállási szabályok mellett továbbra is irányadók a kellékszavatossági rendelkezések is: fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye főszabály szerint a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Az elévülési időbe nem számít bele a kijavítási időnek az a része, amely alatt a fogyasztó a terméket rendeltetésszerűen nem tudja használni; a termék kicseréléssel vagy kijavítással érintett részére pedig a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik, ideértve azt az esetet is, ha a kijavítás következtében új hiba keletkezik. Ettől elkülönülő jótállási szabály, hogy kijavítás esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

Kijavítás, csere, visszafizetés

A kijavítás során a fogyasztási cikkbe új alkatrész kerülhet beépítésre. Kijavítás iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak vagy – a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén – a javítószolgálatnak a jótállási jegyen vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetnie:

• a kijavítás iránti igény bejelentésének és a kijavításra történő átvételnek az időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását,
• a hiba okát és a kijavítás módját,
• a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását.

Amennyiben a fogyasztási cikk kicserélésére kerül sor, úgy annak teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a kicserélés tényét és időpontját is.

A vállalkozás a tartós fogyasztási cikket az alábbi esetekben köteles nyolc napon belül kicserélni, feltéve, hogy a fogyasztó eltérően nem rendelkezik:

• ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk meghibásodása esetén a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható;
• ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítását követően ismét meghibásodik;
• ha a fogyasztási cikk kijavítására a kijavítási igény vállalkozással való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor.

Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában pedig a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni. Erre tekintettel célszerű a jótállási jegy, illetve a számla vagy nyugta megőrzése.

A kicserélést szabályozó rendelkezések továbbra sem vonatkoznak az elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, utánfutós lakókocsira, utánfutóra, valamint motoros vízi járműre.

Továbbra sem változik az a szabály, miszerint a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani, illetve, amennyiben az ott nem végezhető, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozásnak vagy a javítószolgálatnak kell gondoskodnia.

Amennyiben a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól, illetve az üzembe helyezéstől számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Ha csere nem lehetséges, a vállalkozás a fentiek szerint köteles a vételárat nyolc napon belül visszatéríteni.

A kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek köre (10/2024. (VI. 28.) IM rendelet)

1. háztartási készülék, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, tüzelő-, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú;
2. villamos energiával működtetett konyhai kisgép, így különösen mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávédaráló, tejhabosító, vízforraló, konyhai robotgép, turmixgép, elektromos húsdaráló, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, forrólevegős sütő, elektromos főzőedény, elektromos serpenyő, elektromos popcornkészítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, gyümölcsaszaló;
3. gázkészülék, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa;
4. motoros kerti gép és nem motoros kertészeti eszköz, így különösen kapálógép, gyepszellőztető, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró, kerti traktor;
5. motoros kézi szerszám, így különösen láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu;
6. közlekedési eszköz, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, roller, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó;
7. motoros vízi jármű;
8. jogszabályban foglaltak szerint nyílt kategóriába sorolt pilóta nélküli légijármű;
9. nyílászáró, így különösen ablak, bel- és kültéri ajtó, garázsajtó;
10. árnyékolástechnikai eszköz, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny;
11. kaputelefon, kamerás megfigyelőrendszer;
12. garázskapu- és egyéb kapumeghajtás, vezérlés;
13. biztonsági riasztó- és jelzőberendezés;
14. elektronikus hírközlő végberendezés, így különösen telefon, mobiltelefon, telefax-készülék, több funkciós készülék;
15. híradástechnikai készülék, így különösen üzenetrögzítő, kihangosító készülék, műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, rádió, autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó, egyéni hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon és fülhallgató, head-set;
16. információtechnikai készülék, így különösen asztali számítógép, laptop, notebook, tablet, PDA, monitor, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera és camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 lejátszó, hordozható médialejátszó, e-könyv olvasó, pendrive, memóriakártya, számológép, zsebszámológép;
17. irodatechnikai berendezés, így különösen fénymásoló, nyomtató, szkenner, iratmegsemmisítő, laminálógép;
18. írásvetítő és filmtechnikai berendezés, így különösen film- és írásvetítő, filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék;
19. világítástechnikai termék, így különösen lámpatest, fényforrás;
20. villamos energiával működtetett szépségápolási eszköz, így különösen hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epilátor, villanyborotva;
21. mérőműszer, generátor, tápegység, akkumulátor-töltő;
22. lőfegyver;
23. sporteszköz, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszköz;
24. bel- és kültéri bútor, fekvőmatrac;
25. a 24. pontba nem tartozó fürdőszobai berendezési tárgy, kültéri kád, valamint bel- és kültéri medence, így különösen szappanadagoló, csaptelep, zuhanyfej, zuhanykészlet, vécé, bidé, piszoár, öblítőtartály, mosdókagyló, zuhanytálca, zuhanyfal, zuhanyajtó, zuhanykabin, fürdőkád, bel- és kültéri masszázsmedence;
26. napkollektor, napelemrendszer;
27. villamos energiával működtetett játék, így különösen játék hoverboard, játék elektromos roller, pilóta nélküli játék légijármű;
28. gyermekmegfigyelő berendezés, így különösen légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző;
29. bel- és kültéri gyermekjáték, különösen hinta, csúszda;
30. gyermekgondozási cikk, így különösen pelenkázó- vagy mosdató-állvány, babakocsi, magas és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés;
31. egészségmegőrző és gyógyászati termék és eszköz, így különösen elektromos masszírozó, elektromos fogkefe, mágneses termék, fényterápiás eszköz, inhalátor, lázmérő;
32. gyógyászati segédeszköz;
33. látásjavító eszköz, így különösen szemüveg, valamint napszemüveg;
34. optikai eszköz, így különösen távcső, látcső, mikroszkóp, teleszkóp;
35. hangszer;
36. óra és ékszer;
37. kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelése, így különösen etető, itató, szőrnyírógép, nyakörv, ajtó, nyomkövető, alomtálca;
38. kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikk tartozéka, alkotórésze.

Összegzés

A jelen bejegyzés rövid áttekintést nyújt az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás megváltozott szabályairól. Az elmúlt két évben bekövetkezett változásokra tekintettel a vállalkozásoknak – ha ezt még nem tették meg – célszerű haladéktalanul felülvizsgálniuk saját gyakorlatukat és az általuk alkalmazott dokumentumokat, különösen a jótállási jegyet és a fogyasztóknak biztosított egyéb tájékoztatókat, hogy azok megfeleljenek a hatályos jogszabályi előírásoknak.

A fogyasztóvédelmi hatóság kiemelt figyelmet fordít a vállalkozások jogszabályi megfelelőségének ellenőrzésére, a szabályok figyelmen kívül hagyása komoly következményekkel járhat.

A szabályozás bonyolultságára tekintettel érdemes megfontolni hozzáértő szakember közreműködésének igénybevételét, aki a vonatkozó jogszabályok és joggyakorlat ismeretében segítséget tud nyújtani a jogszerű működés feltételeinek kialakításához, megelőzve egy esetleges hatósági eljárás negatív következményeit.

Reméljük, hogy a leírtak hasznos információkkal szolgálnak olvasóink számára, és segítenek abban, hogy akár fogyasztóként, akár vállalkozásként pontosabb képet kapjanak jogaikról és kötelezettségeikről.

A blogbejegyzésben leírtakkal összefüggő kérdések esetén a kapcsolat menüpont alatti elérhetőségeken állunk szíves rendelkezésükre. A jelen blogbejegyzés kizárólag a tájékoztatás célját szolgálja, az nem minősül jogi tanácsadásnak; annak egyedi ügyben történő felhasználásáért a Récsényi Ügyvédi Iroda a jogi felelősségét kizárja.