A Magyar Állam a gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeinek javítása érdekében – a Magyar Államkincstár közreműködésével – vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásként otthonfelújítási támogatás igénybevételére biztosít lehetőséget 2021. január 1-jétől 2022. december 31-ig.

A támogatás igénybevételének alapvető feltételei a jogszabályokból, illetve az Államkincstár által közzétett tájékoztatókból megismerhetőek, azonban a leírtak gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban merültek fel olyan kérdések, amelyek a jogszabályok, illetve a tájékoztatók alapján sem voltak egyértelműen megválaszolhatóak, ugyanakkor a felmerült kérdések alapvetően befolyásolhatják azt, hogy valaki egyáltalán él-e a pályázati lehetőséggel vagy sem.

Praxisunkban legutóbb közös tulajdonú ingatlanok vonatkozásában merültek fel ilyen tisztázandó körülmények, amelyekkel kapcsolatban az Államkincstár nyújtott segítséget a tisztánlátáshoz. A könnyű érthetőség kedvéért egy mindennapi életből vett példán keresztül mutatjuk be röviden, hogy milyen gyakorlati kérdések merülhetnek fel egy közös tulajdonú ingatlan kapcsán, amellyel összefüggésben otthonfelújítási támogatást kívánnak igénybe venni.

Példa: egy több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú ingatlanban egy szülő összességében 40% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A tulajdoni hányadának felét – nagykorú gyermeke segítése céljából – ajándékozás útján a nagykorú gyermeke (igénylő) részére átruházza. A nagykorú gyermek az igénybevétel egyéb feltételeinek megfelel, van kiskorú gyermeke. Az ajándékozás eredményeképpen a szülő és annak nagykorú gyermeke (igénylő) az osztatlan közös tulajdonú teljes ingatlan vonatkozásában 20-20%, összességében tehát 40% tulajdoni hányaddal rendelkezik, a támogatással érintett, általuk kizárólagosan használt ingatlanrész vonatkozásában viszont fennáll az 50-50%-os tulajdoni arány.

A jogszabály alapján osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében is igényelhető a támogatás arra az ingatlanrészre (tulajdoni hányadra), amely vonatkozásában az igénylő, illetve annak kiskorú gyermeke legalább 50%-os mértékű ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal rendelkezik. Ilyen esetben azonban elengedhetetlen, hogy az ingatlan használatát a tulajdonostársak közti, közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megállapodás rendezze, vagy erre vonatkozóan bírósági ítélet álljon rendelkezésre.

A gyakorlatban egy használati megállapodás vonatkozásában az igénylő mint tulajdonostárs az egyik szerződő fél. A fenti példa szerinti tulajdonszerzés esetében ugyanakkor nehézséget jelenthet a már meglévő többi tulajdonostárssal egy új, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt használati megállapodás elkészítése és aláírása. Ilyen helyzetben, tehát, amennyiben az igénylő új tulajdonszerző, elegendő lehet a korábbi (fennálló) használati megállapodás és egy, az igénylő mint új tulajdonos által aláírt és ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratban foglalt nyilatkozat benyújtása, amely szerint az igénylő mint új tulajdonos a korábbi (fennálló) használati megállapodást ismeri és annak rendelkezéseit magára nézve kötelezően elfogadja.

Ugyanakkor a támogatás igényléséhez ezt meghaladóan a kizárólagosan használt ingatlanrész vonatkozásában a tulajdonostársak – a példa szerint a szülő és a nagykorú gyermek – között nem szükséges még egy további („belső”) használati megállapodás elkészítése és benyújtása.

Sok esetben előfordul, hogy az ajándékozás úgy valósul meg, hogy az ajándékozással egyidejűleg az ajándékozás tárgyát képező tulajdoni hányad vonatkozásában az ajándékozó a saját maga számára haszonélvezetet tart fenn. A fenti példa szerinti esetben, amennyiben a szülő az igénylő nagykorú gyermeke részére elajándékozott ½ tulajdoni hányad vonatkozásában az ajándékozással egyidejűleg a haszonélvezeti jogát a saját maga számára fenntartja, a támogatásra való jogosultságot ez a körülmény nem befolyásolja.

A jelen írásban foglaltak nem minősülnek jogi tanácsadásnak, kizárólag tájékoztatás célját szolgálják.