2024. május 8-án módosultak a fogyasztók és a vállalkozások közti szerződés keretében eladott új tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállással kapcsolatos rendelkezések.

Annak érdekében, hogy mind a fogyasztók, mind a vállalkozások (így a webáruházat üzemeltetők is) tisztában legyenek az általuk érvényesíthető jogokkal, illetve őket terhelő kötelezettségekkel, a blogbejegyzésünkben röviden áttekintjük, hogy a változások milyen módon érintik a jótállási feltételeket és a jótállással kapcsolatos igényérvényesítés szabályait.

Alanyok, tartós fogyasztási cikk

Nincs változás abban, hogy a jótállási kötelezettség teljesítése továbbra is azt a vállalkozást terheli, amely a fogyasztóval szerződést kötött, a jótállásból eredő jogokat pedig továbbra is az a fogyasztó, vagyis a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy érvényesítheti, aki a fogyasztási cikk tulajdonosa.

Főszabály szerit a vállalkozás a jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból eredő jogok érvényesítéséhez a jogszabályba foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben. Ez alól kivétel volt, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható, és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára, amely kiegészült a fogyasztási cikk üzemben tartására vonatkozó rendelkezéssel is.

A tartós fogyasztási cikkek köre 2021. július 1-je óta nem változott, a tartós fogyasztási cikkek teljes listája itt érhető el.

A jótállás időtartama

A jótállás időtartama 2024. május 8-tól a fogyasztók számára kedvezően változik, megszűnik a korábbi 100.000,- forintot meg nem haladó csoport és az 1 éves jótállási idő, a jövőben már csak két kategória marad a termék eladási árától függően, az alábbiak szerint:

A tartós fogyasztási cikk eladási ára	Jótállás időtartama
a 10.000,- forintot eléri, de a 250.000,- forintot nem haladja meg	2 év
a 250.000,- forintot meghaladja	3 év

A jótállási határidő továbbra is a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. Ezt kiegészíti ugyanakkor az a szabály, miszerint, ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja ez esetben a fogyasztási cikk átadásának napja.

A fenti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár, kivéve a fogyasztási cikk kijavítása esetén, amely esetben a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

Jótállási jegy

Kis mértékben változtak a jótállási jegy átadásával kapcsolatos rendelkezések. A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt vagy – távollévők között kötött szerződés esetén – legkésőbb a fogyasztási cikk átadását vagy üzembe helyezését követő napon a – közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven megfogalmazott – jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát.

A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

1. a vállalkozás nevét, címét,
2. a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási számát,
3. a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
4. a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy – a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját,
5. a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá
6. az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti,
7. a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását (kivéve az elektronikus úton átadott jótállási jegy esetében),
8. új elemként a fogyasztási cikk fogyasztó által fizetett vételárát.

A jótállási jegynek utalnia kell arra is, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti.

A korábbaikhoz képest szűkült a jótállási jegy elektronikus úton történő átadásának lehetősége, a jövőben már csak a távollévők között kötött szerződés esetén van erre lehetőség.

Továbbra is biztosított, hogy a vállalkozás nem közvetlenül megküldéssel, hanem letöltést biztosító elérési cím (pl.: internetes link) formájában bocsátja a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére, amely esetben annak letölthetőségét, így a letöltési cím elérhetőségét a jótállási idő végéig biztosítani kell.

A jótállási jegy tartalmi előírásainak megfelelő elektronikusan átadott számla a jövőben is elfogadható jótállási jegyként. A jótállási jegy elektronikus úton történő átadásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését vita esetén továbbra is a vállalkozás köteles bizonyítani.

A jótállás érvényesítése

Nincs változás abban, hogy a jótállásból eredő jogok érvényesítésének nem lehet feltétele a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának fogyasztó általi visszaszolgáltatása. A csomagolás nem minősül a megvásárolt termék alkotórészének, tartozékának, így a kereskedő sem követelheti meg – jogsértő módon lényegében többletfeltételként – annak megőrzését és visszaadását. A fogyasztókat védi továbbra is, hogy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal (számla, nyugta) továbbra is érvényesíthetőek.

A fogyasztó a jótállás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is bejelentheti.

Kijavítás, csere, visszafizetés

2021-től lényegében változatlanok a termék kicserélésére, illetve a vételár visszafizetésére vonatkozó előírások is.

A kijavítás során a fogyasztási cikkbe továbbra is új alkatrész kerülhet beépítésre. Kijavítás iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak vagy – a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén – a javítószolgálatnak a jótállási jegyen vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetnie:

1. a kijavítás iránti igény bejelentésének és a kijavításra történő átvételnek az időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását,
2. a hiba okát és a kijavítás módját,
3. a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását.

Amennyiben a fogyasztási cikk kicserélésére kerül sor, úgy annak teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a kicserélés tényét és időpontját is.

A vállalkozás az alábbi esetekben a tartós fogyasztási cikk cseréjére lesz köteles:

• ha a jótállási időtartam alatt az első alkalommal történő javítás során megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, és a fogyasztó eltérően nem rendelkezik;
• ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik és a fogyasztó eltérően nem rendelkezik,
• ha a fogyasztási cikk kijavítására a kijavítási igény közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor és a fogyasztó eltérően nem rendelkezik.

Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség a vállalkozás köteles a vételár visszatérítésére. A vételár visszafizetése a jótállási jegy, illetve annak hiányában a termék értékesítéséről kiállított, a vételár megfizetését igazoló bizonylat (számla, nyugta) alapján történik, ez utóbbira tekintettel célszerű ezek megőrzése. A vállalkozás a termék cseréjét, illetve a vételár visszafizetését 8 napon belül köteles teljesíteni.

Fontos kiemelni, hogy a rendelkezések továbbra sem vonatkoznak az elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, utánfutós lakókocsira, utánfutóra, valamint motoros vízi járműre.

Továbbra sem változik az a szabály, miszerint a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani, illetve, amennyiben az ott nem végezhető, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozásnak vagy a javítószolgálatnak kell gondoskodnia.

Amennyiben a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Tartós fogyasztási cikkek (a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet melléklete)

1. 10 000 forintot elérő eladási árú háztartási készülékek, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú;
2. 10 000 forintot elérő eladási árú villamos energiával működtetett konyhai kisgépek, így különösen mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávéfőzőgép, vízforraló, konyhai robotgép, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, elektromos rotyogtatófazék, elektromos serpenyő, elektromos popcornkészítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, légkeveréses főzőedény, gyümölcsaszaló;
3. 10 000 forintot elérő eladási árú gázkészülékek, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa;
4. 10 000 forintot elérő eladási árú motoros kerti gépek és nem motoros kertészeti eszközök, így különösen kapálógép, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró;
5. 10 000 forintot elérő eladási árú motoros kézi szerszámok, így különösen láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu;
6. 10 000 forintot elérő eladási árú legalább egyéves kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek, valamint napszemüvegek;
7. 10 000 forintot elérő eladási árú egészségmegőrző termékek és eszközök, így különösen elektromos masszírozó, mágneses termék, fényterápiás eszköz;
8. 10 000 forintot elérő eladási árú közlekedési eszközök, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó;
9. 10 000 forintot elérő eladási árú motoros vízi járművek;
10. 10 000 forintot elérő eladási árú gyermekgondozási cikkek, így különösen pelenkázó-, illetve mosdató-állvány, babakocsi, magas- és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés;
11. 10 000 forintot elérő eladási árú gyermekmegfigyelő berendezések, így különösen légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző;
12. 10 000 forintot elérő eladási árú gyermekhinták, csúszdák és hasonló tevékenységet igénylő gyermekjátékok bel- és kültéri, otthoni használatra;
13. 10 000 forintot elérő eladási árú világítástechnikai termékek, így különösen lámpatest, fényforrás;
14. 10 000 forintot elérő eladási árú biztonsági riasztó- és jelzőberendezések;
15. 10 000 forintot elérő eladási árú elektronikus hírközlő végberendezések, így különösen telefon, mobiltelefon, telefax-készülék, több funkciós készülék;
16. 10 000 forintot elérő eladási árú híradástechnikai készülékek, így különösen üzenetrögzítő, kihangosító készülék, műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, videomagnó, rádió, autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, lemezjátszó, szalagos és kazettás magnó, CD-felvevő és lejátszó, DVD-felvevő és lejátszó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó, egyéni hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon és fülhallgató, head-set;
17. 10 000 forintot elérő eladási árú információtechnikai készülékek, így különösen asztali számítógép, laptop, notebook, tablet, PDA, monitor, nyomtató, szkenner, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera és camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 lejátszó, hordozható médialejátszó, pendrive, memóriakártya, akkumulátor-töltő, számológép, zsebszámológép;
18. 10 000 forintot elérő eladási árú irodatechnikai berendezések, így különösen iratmegsemmisítő, fénymásoló, laminálógép;
19. 10 000 forintot elérő eladási árú írásvetítők és filmtechnikai berendezések, így különösen film- és írásvetítő, filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék;
20. 10 000 forintot elérő eladási árú optikai eszközök, így különösen távcső, látcső, mikroszkóp, teleszkóp;
21. 10 000 forintot elérő eladási árú hangszerek;
22. 10 000 forintot elérő eladási árú órák és ékszerek;
23. 10 000 forintot elérő eladási árú bel- és kültéri bútorok, fekvőmatracok;
24. 10 000 forintot elérő eladási árú mérőműszerek, generátorok, tápegységek;
25. 10 000 forintot elérő eladási árú lőfegyverek;
26. 10 000 forintot elérő eladási árú sporteszközök, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszközök;
27. 10 000 forintot elérő eladási árú villamos energiával működtetett szépségápolási eszközök, így különösen hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epillátor, villanyborotva;
28. 50 000 forintot elérő eladási árú nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek;
29. 10 000 forintot elérő eladási árú nyílászárók, így különösen ablak, kül- és beltéri ajtó, garázsajtó;
30. 10 000 forintot elérő eladási árú árnyékolástechnikai eszközök, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny;
31. 10 000 forintot elérő eladási árú kaputelefon, kamerás megfigyelőrendszer;
32. 10 000 forintot elérő eladási árú garázskapu és egyéb kapu meghajtás, vezérlés;
33. 10 000 forintot elérő eladási árú zuhanykabin, kád, csaptelep;
34. 10 000 forintot elérő eladási árú napkollektor, napelemrendszerek;
35. 10 000 forintot elérő eladási árú játék hoverboard, játék elektromos roller, játék drón;
36. 10 000 forintot elérő eladási árú külön jogszabályban nyílt kategóriába sorolt drónok;
37. 10 000 forintot elérő eladási árú, az előzőekben felsorolt termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei.

Összegzés

A jelen bejegyzés rövid áttekintést biztosít az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás megváltozott szabályairól.

A módosítások 2024. május 8-i hatálybalépésére tekintettel a vállalkozásoknak, így különösen a webáruházat működtetőknek a jogszerű eljárásuk érdekében –, ha még nem tették meg –, haladéktalanul célszerű felülvizsgálniuk saját gyakorlatukat és az általuk alkalmazott dokumentumokat, hogy megfeleljenek a megváltozott jogszabályi előírásoknak. Ennek érdekében érdemes megfontolni hozzáértő szakember közreműködésének igénybevételét, aki a vonatkozó jogszabályok és joggyakorlat ismeretében tud segítséget nyújtani a jogszerű működés feltételeinek kialakításához, megelőzve egy esetleges hatósági eljárás negatív következményeit.

Reméljük, hogy a leírtak hasznos információval szolgálnak olvasóink számára, amelyek birtokában akár fogyasztóként, akár vállalkozásként pontosabb képet kaptak a kötelezettségeikkel és jogaikkal összefüggésben.

A blogbejegyzésben leírtakkal összefüggő kérdések esetén a kapcsolatok menüpont alatti elérhetőségeken állunk szíves rendelkezésükre. A jelen blogbejegyzés kizárólag a tájékoztatás célját szolgálja, az nem minősül jogi tanácsadásnak; annak egyedi ügyben történő felhasználásáért a Récsényi Ügyvédi Iroda a jogi felelősségét kizárja.