Mindennapi életünk velejárója, hogy időnként történnek balesetek, amelyek egy része a munkavégzés során, illetve azzal összefüggésben következik be. A munkahelyek és a munkakörök nagyon különbözőek lehetnek, egy részük már első ránézésre is veszélyesebbnek tűnik munkavédelmi szempontból, míg mások veszélytelenebbnek.

A munkahelyektől és a végzett tevékenységektől függetlenül fontos tisztában lenni azzal, hogy a munkahelyi balesetek minden munkahelyen, sőt még azon kívül is előfordulhatnak és komoly kockázatot jelenthetnek mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára.

A jelen írásunkban röviden áttekintjük, hogy mi minősül munkahelyi balesetnek, hogy mit kell tenni a megelőzés érdekében, továbbá, hogy mi a teendő egy bekövetkezett munkahelyi baleset esetén, annak érdekében, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók tisztában legyenek az őket megillető jogokkal és terhelő kötelezettségekkel.

Megelőzés

A munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt felelősség terheli a munkahelyi balesetek megelőzése, elkerülése érdekében. A munkáltatók felelősek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért, továbbá a munkavállalók is felelősek a munkavédelmi kötelezettségek betartásáért. Erre tekintettel a munkáltató határozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a vonatkozó jogszabályok és szabványok keretein belül, a munkáltató értékeli az adott munkahely és tevékenység szempontjából a kockázatokat a munkahely létesítése, a munkavégzés tárgyi feltételeinek megteremtése, a munkafolyamatoknak kialakítása során.

Mi a munkahelyi baleset?

A munkahelyi baleset egy köznyelvi elnevezése mindazon baleseteknek, amelyek a munkavállalót a munkahelyen, a munkába menet vagy hazamenetel során érik, ugyanakkor a jog nem ismeri ezt a kifejezést. A jog megkülönbözteti egymástól az üzemi balesetet, ezen belül úti balesetet, valamint a munkabalesetet. (Jelen írásunkban a fokozott expozíciót és a foglalkozási megbetegedést nem tárgyaljuk.)

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint társadalombiztosítási szempontból üzemi baleset az a baleset,

• amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri,
• amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset),
• amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során (keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben) éri.

Ezzel szemben nem minősül üzemi balesetnek, amely

• részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be,
• munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt,
• a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

A baleset üzemiségének elismerése nem automatikus, az annak elismerése iránti kérelmet legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz.

A munkavédelemről szóló törvény szerint munkabalesetnek az a baleset minősül, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A szervezett munkavégzés fogalmába tartozik többek közt a munkaviszonyban, a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati, a közalkalmazotti, a köznevelési foglalkoztatotti, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, egyéb hivatásos jogviszonyban végzett munka, de akár a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka is.

A jogszabály alapján munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás, stb. igénybevétele során éri.

Ettől eltérően viszont nem tekinthető munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.

A balesetek intenzitása széles skálán mozog, súlyosnak az a munkabaleset minősül, amely a munkavállaló

• halálát, magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozza (ide tartozik az a munkabaleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette);
• valamely érzékszervének, érzékelőképességének, illetve a reprodukciós képességének elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozza;
• – orvosi vélemény szerinti – életveszélyes sérülését, egészségkárosodását okozza;
• hüvelykujja vagy keze / lába két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkulását okozza;
• beszélőképessége elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulását, illetőleg elmezavarát okozza.

Bejelentés, kivizsgálás, nyilvántartás

A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. Fontos tisztában lenni azzal, ha a sérült neki felróható okból ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során a sérültet terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt.

A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató már nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni.

Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes a munkáltatónak be kell jelentenie, ki kell vizsgálnia és nyilvántartásba kell vennie. Ezen túlmenően a munkáltatónak a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztáznia kell, ennek módját és a dokumentálás rendjét arra figyelemmel kell meghatároznia, hogy a munkabaleset kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tennie a munkabalesetek megelőzésére.

A munkabalesettel összefüggésben – az adatvédelmi előírásokra is figyelemmel – a munkáltatónak a sérült munkavállaló személyes adatait (név, születési név, anyja neve, TAJ szám, születési hely és idő, nem, állampolgárság, lakóhely/lakcím) rögzítenie kell, továbbá fel kell tüntetnie a munkáltató esetében az adószámot, amennyiben adószámmal nem rendelkezik, úgy személyes adataként a saját adóazonosító jelét.

A munkáltató köteles tájékoztatni a munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát, aki jogosult dönteni a munkabaleset kivizsgálásában történő orvosi közreműködés szükségességéről.

A munkáltató azonnal köteles értesíteni a munkavédelmi hatóságot a súlyos munkabaleset bekövetkezéséről, ez esetben a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának kötelező részt vennie a munkabaleset kivizsgálásban.

A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabaleset kivizsgálását követően annak eredményét a munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie.

Annak érdekében, hogy a munkáltató a munkabalesettel kapcsolatos bejelentési és kivizsgálási kötelezettségét teljesíteni tudja, a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetekről nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza:

• a munkabaleset számát (minden évben 1-es sorszámmal kezdődik),
• a sérült munkakörét,
• a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását,
• a sérült ellátására tett intézkedést,
• annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját,
• a sérült nevét, születési nevét, anyja nevét, TAJ számát, születési helyét és időpontját, nemét, állampolgárságát, lakóhelyét,
• a munkáltató adószámát – ennek hiányában a természetes személy adóazonosító jelét.

A nyilvántartásban szereplő adatokat a munkáltató öt évig köteles megőrizni.

A nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell. Ez alól kivétel az a szervezeti egység, ahol csak időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés (pl.: kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egység vagy telephely).

Garanciális szabály, hogy a munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset körülményeinek kivizsgálásában.

Jogorvoslat

A munkáltató minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről köteles megállapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell. A sérült, illetve a hozzátartozó a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat, amennyiben sérelmezi a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, illetve, ha vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást. A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le.

Összegzés

A jelen bejegyzésben áttekintettük a munkabalesetek minősítésével, bejelentésével, nyilvántartásával kapcsolatos főbb szabályokat. Legyen szó akár egy nagy üzemről, szerelőcsarnokról, akár egy kis irodáról, a munkavédelemre vonatkozó szabályokat nem szabad félvállról venni, kis hibának is lehet súlyos következménye.

Reméljük, hogy a leírtak hasznos információval szolgálnak olvasóink számára, amelyek ismeretében akár munkáltatóként, akár munkavállalóként pontosabb képet kapnak a munkabalesetek kivizsgálásával és nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségeikkel és jogaikkal összefüggésben.

A blogbejegyzésben leírtakkal összefüggő kérdések esetén a kapcsolatok menüpont alatti elérhetőségeken állunk szíves rendelkezésükre. A jelen blogbejegyzés kizárólag a tájékoztatás célját szolgálja, az nem minősül jogi tanácsadásnak; annak egyedi ügyben történő felhasználásáért a Récsényi Ügyvédi Iroda a jogi felelősségét kizárja.