2021 márciusában a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény helyébe lépett a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló új törvény, valamint számos lényeges részletszabályt tartalmazó kormányrendelet. A változásra tekintettel összegyűjtöttük a legfontosabb sarokpontokat annak érdekében, hogy a foglalkoztatók tisztában legyenek a jogszabályi követelményekkel és a jogsértések esetén várható következményekkel.

Az új szabályozás értelmében a munkaügyi hatóság szerepét a foglalkozás-felügyeleti hatóság vette át, a munkaügyi ellenőrzés helyébe pedig a foglalkozás-felügyeleti hatósági ellenőrzés lépett. A továbbiakban is megkülönböztetünk általános és különös hatáskörű (pl.: bányászati, rendvédelmi, honvédelmi, BV területen eljáró) foglalkozás-felügyeleti hatósági hatóságot, általános foglalkozás-felügyeleti hatóságként alapvetően továbbra is fővárosi és a megyei kormányhivatalok járnak el.

Minimumkövetelmények

Márciustól a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok minimumkövetelményeinek foglalkoztató általi megtartását a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi. A jogszabályok alapján a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés szempontjából minimumkövetelménynek kell tekinteni többek közt

• a jogviszony létesítése körében a jogviszonyt létrehozó szerződés alakszerűségére és kötelező elemeire, az életkori feltételekre, a gyermekmunka tilalmára, az írásbeli tájékoztatási kötelezettségre,
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségre,
• a nők, a fiatal foglalkoztatottak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos külön rendelkezésekre,
• a munka- és pihenőidőre, az ellenérték megfizetésére,
• a jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállítására és kiadására, az elszámolás megtörténtére,
• a munkaerő-kölcsönzési tevékenységre

vonatkozó szabályok megtartását.

Hatósági jogosítványok

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak az eljárása során számos intézkedés megtételére van lehetősége, így jogosult

• a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti jogviszony és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére,
• a tényleges foglalkoztató azonosíthatatlansága esetén – ellenkező bizonyításig – a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítására,
• az előző esetekben a foglalkoztatásra irányuló jogviszony meghatározott felek közötti fennállásának megállapítására,
• a foglalkoztatást elősegítő támogatás tekintetében a vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére,
• valamennyi foglalkoztatási helyszínen külön engedély és előzetes értesítési kötelezettség nélkül helyszíni ellenőrzés tartására,
• az ellenőrzés helyszínén található biztonsági berendezések által rögzített felvételek és a foglalkoztatás területére való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, valamint azokról másolat készítésére,
• az ellenőrzéssel érintett személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására (adóazonosító jel, TAJ szám használatára),
• az ellenőrzéssel érintett személyektől felvilágosítás kérésére, továbbá e személyek tanúként történő meghallgatására.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti kapcsolat minősítése során figyelembe kell vennie, hogy a szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a foglalkoztatott jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására vagy csorbítására, és a szerződést a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha a jogviszonyt létrehozó szerződés tartalma szerint munkaszerződésnek felel meg. E körben a foglalkoztatónak kell bizonyítania az ellenérték hiányát, valamint azt, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés nem a munkaviszony leplezésére irányul.

Amennyiben a tényleges foglalkozó nem azonosítható, vélelem alapján foglalkoztatónak – a következő sorrend szerint – az minősül,

• aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős (pl.: fővállalkozó),
• aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja,
• akinek a területén a munkavégzés folyik.

Fontos hangsúlyozni, hogy a vélelem megdönthető, a hatóság a döntés meghozatala előtt tájékoztatja azt a foglalkoztatót, akivel szemben a vélelmet érvényesíteni kívánja, és felhívja a vélelem megdöntésére alkalmas nyilatkozatának és bizonyítékainak előterjesztésére.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját hatósági ellenőrzését nem kérheti. Az ellenőrzés és eljárás során hivatalból zártan kezelik az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőjének természetes személyazonosító adatait és lakcímét, kivéve, ha az érintett a zárt adatkezelés mellőzését kéri. Az eljárás során vélelmezni kell a tanúként meghallgatott foglalkoztatottnak, valamint a panaszt, közérdekű bejelentést benyújtó természetes személynek az adatok zárt kezelésére vonatkozó szabályai szerinti olyan helyzetét, amely alapján őt nyilatkozata miatt súlyosan hátrányos következmény érheti.

Jogkövetkezmények

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározottakon túl

• rendelkezhet a további foglalkoztatás megtiltásáról,
• munkaügyi bírságot szabhat ki,
• jogszabálysértés megszüntetése, következményeinek elhárítása, valamint a további jogsértés megelőzése érdekében kötelezést intézhet a foglalkoztatóhoz,
• megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását, és kötelezheti a foglalkoztatót a bejelentési kötelezettség teljesítésére,
• nyilatkozattételre, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésre kötelezhet,
• jogszabályban előírt esetekben az adóhatóságot, idegenrendészeti hatóságot értesíti.

Fontos megemlíteni, hogy nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt, ugyanakkor bizonyos körülmények fennállta esetén (folyamatos jogsértés, új eljárás lefolytatása) az elkövetéstől számított három év elteltével is alkalmazható jogkövetkezmény.

Új, munkavállalókat védő intézkedés, hogyha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a hatóság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását a szabályszegés megkezdésétől visszamenőleg számított harmincadik naptól állapítja meg, az általános teljes napi munkaidő (napi nyolc óra) figyelembevételével, kivéve, ha megállapítható, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás a harminc napot meghaladta. Ez a kötelezően alkalmazandó eljárás akár egy néhány napos, akár négyórás be nem jelentett foglalkoztatás esetén is.

Munkaügyi bírság kiszabására a jogszabály által megjelölt esetekben kötelezően sor kerül, míg más esetekben mérlegelés alapján kerülhet sor. A munkaügyi bírság legkisebb összege harmincezer forint, legmagasabb összege természetes személy foglalkoztatók esetében egymillió, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében tízmillió forint. Fontos kiemelni, hogy a foglalkoztatóra nem alkalmazhatók a természetes személyre vonatkozó szabályok, ha a foglalkoztatás egyéni vállalkozás keretében történik.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság munkaügyi bírságot szab ki, ha a foglalkoztató

• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztotta,
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételeket (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) megsértette,
• a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseket megsértette,
• hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytatott munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet,
• színlelt szerződést kötött a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő jognyilatkozatok alakszerűségének megsértésével.

A jogszabály által megjelölt szűk körben, meghatározott feltételek bekövetkezte esetén ugyanakkor nem szabható ki bírság (pl.: bizonyos kötelezettségek késedelmesen vagy póthatáridőben történő teljesítése, kötelezettség önhibán kívüli nem teljesítése), illetve bizonyos esetben a bírság összege a minimumra mérsékelhető.

A hatóság jogszabályban megállapított tételes összegű munkaügyi bírságot szab ki harmadik országbeli állampolgár munkavégzésre jogosító engedély nélküli foglalkoztatása, illetve bizonyos határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő foglalkoztatással kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén.

Nyilvántartás, közzététel

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, amelyből a jogszabályban meghatározott jogszabálysértést elkövető, végleges (közigazgatási per esetén a bíróság jogerős ítéletével elbírált) és végrehajtható határozatban munkaügyi bírsággal sújtott foglalkoztatókra vonatkozó alábbi adatokat a hivatalos honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza:

• a foglalkoztató adatait (nem természetes személy foglalkoztató esetében: azonosító adatok, gazdálkodási forma, adószám; adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató esetében: természetes személyazonosító adat (név, születési név, születési hely, születési idő, anyja neve), lakcím, adóazonosító jel,)
• a jogsértést megállapító határozat keltét és számát,
• a határozat véglegessé és végrehajthatóvá válásának időpontját,
• a jogsértés megjelölését,
• az alkalmazott jogkövetkezményt és mértékét az annak alapjául szolgáló jogszabályhelyre történő utalással,
• közigazgatási per esetén a jogerős bírósági határozat keltét és számát, jogerőssé és végrehajthatóvá válásának időpontját, valamint azt, hogy a bíróság milyen döntést hozott.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a honlapján közzétett foglalkoztatóra vonatkozó adatokat 2 év elteltével törli a honlapról.

A jogsértést elkövető foglalkoztató ugyanakkor naptári évenként egy alkalommal kérelmezheti, hogy egy vagy akár több, közzétett és végrehajtott határozattal kapcsolatos adatot – a kétéves időtartamon belül – töröljék a honlapról. A kérelem megalapozottságáról, illetve a törlési intézkedésről a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter dönt. A kérelem teljesítésének feltétele, hogy a foglalkoztató a kérelem benyújtásával egyidejűleg a kiszabott munkaügyi bírsághoz és a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatottak számához igazodó összeget (melynek mértéke a nyilvánosságra hozatallal érintett határozatban kiszabott munkaügyi bírság összegének a háromszorosa, de legalább a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatottak száma és a minimálbér szorzatának a háromszorosa) megfizessen a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter honlapján közzétett előirányzat-felhasználási keretszámlára. Ez a törlési lehetőség nem vonatkozik a harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatti bírsághatározattal, illetve a korábbiak szerinti befizetésre kötelezéssel kapcsolatban közzétett adatokra.