Tavaly szeptemberi cikkünkben foglalkoztunk az új épületek közel nulla energiaigényű követelményszintnek való megfelelésének jogi hátterével. Az akkori szabályozás alapján 2020. december 31-ét követően kizárólag olyan új épületek használatbavételére kerülhetett volna sor hazánkban is, amelyek megfelelnek a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményszintnek. Az eredeti jogalkotói akarat szerint 2020. december 31-ét követően megszűnt volna az az átmeneti lehetőség, hogy a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményeknél enyhébb előírásoknak megfelelő, ú.n. költségoptimalizált követelményszintet teljesítő épületek használatba vételi engedélyt kapjanak.

Noha a szabályok, így a 2021-től alkalmazandó szigorúbb követelmények több éve ismertek voltak mindenki számára, sok esetben a tervezés során nem vették figyelembe ezen előírásokat, más esetekben pedig az épületek kivitelezése különböző okok következtében 2020-ban nem fejeződött be, így azok az enyhébb követelményszintnek megfelelő energetikai minőségben nem kerültek használatba vételre.

A jogalkotó ezen beruházások segítése céljából 2020. december 30-án módosította a vonatkozó jogszabályt. A korábbi előírás nem változott, így főszabály szerint új épület létesítése során a 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigényű követelményszintnek. Ez az előírás azonban kiegészült azzal, hogy ha az építészeti-műszaki dokumentáció alapján az épület kialakítása nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, és a használatbavételre 2020. december 31. napját követően kerül sor, akkor a közel nulla energiaigényű követelményszintnek csak 2021. június 30. napja utáni használatbavétel esetén kell megfelelni.

A módosítás egyéb rendelkezéseket, így az épületek körét, a műszaki követelményeket, a megfelelés igazolásának módját nem érintette, így ezzel kapcsolatban a korábbi blogbejegyzésünkben írtak változatlanul irányadók.