2021. január 1-jétől szigorodnak a fogyasztók és a vállalkozások közti szerződés keretében eladott új tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállással kapcsolatos rendelkezések. A módosítások célja a kötelező jótállás terén kialakult gyakorlatok egységesítése és az előírások egyértelművé tétele által, a fogyasztói jogok megerősítése, a mindennapi életben a fogyasztók helyzetének a javítása, kiszolgáltatottságának mérséklése.

A jótállási kötelezettség teljesítése továbbra is azt a vállalkozást terheli, amely a fogyasztóval szerződést kötött, a jótállásból eredő jogokat pedig továbbra is a fogyasztó, vagyis a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy érvényesítheti, aki a fogyasztási cikk tulajdonosa.

Tartós fogyasztási cikk

A tartós fogyasztási cikkek köre – fél év elteltével – ismét jelentősen bővül 2021 januárjától. A szabályozás a jövőben így már kiterjed többek közt a 10.000,- Ft eladási ár feletti nyílászárókra (pl.: ablakok, ajtók), árnyékolástechnikai eszközökre (pl.: redőnyök, napellenzők), kaputelefonokra, riasztókra, kádakra, csaptelepekre, napkollektorokra és napelemekre, játék elektromos rollerekre és különféle drónokra. A tartós fogyasztási cikkek teljes listája itt érhető el.

A jótállás időtartama

A jótállás időtartama a korábbi egységes 1 év időtartam helyett differenciálttá válik a termék eladási árától függően, az alábbiak szerint:

Tartós fogyasztási cikk eladási ára	Jótállás időtartama
a 10.000,- forintot eléri, de a 100.000,- forintot nem haladja meg	1 év
a 100.000,- forintot meghaladja, de a 250.000,- forintot nem haladja meg	2 év
a 250.000,- forintot meghaladja	3 év

A jótállási határidő továbbra is a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. Ezt kiegészíti ugyanakkor az az új szabály, miszerint, ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja ez esetben is a fogyasztási cikk átadásának napja.

A fenti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár, kivéve a fogyasztási cikk kijavítása esetén, amely esetben jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

Jótállási jegy

A vállalkozás a magyar nyelvű és jogszabályban meghatározott tartalmú jótállási jegyet köteles a fogyasztási cikkel együtt a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Ezt megteheti továbbra is papír alapon, ugyanakkor ilyen esetben a jótállási jegynek jövő januártól már tartalmaznia kell a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását is.

Új lehetőség a vállalkozások számára, hogy a – vállalkozás képviselőjének elektronikus aláírását tartalmazó – jótállási jegyet elektronikus úton is átadhatják a fogyasztónak, ezt legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon kötelesek megtenni. Elektronikus útnak minősül az is, ha a vállalkozás nem közvetlenül megküldi, hanem letöltést biztosító elérési cím (pl.: internetes link) formájában bocsátja azt a fogyasztó rendelkezésére, amely esetben a jótállási jegy letölthetőségét, így a letöltési cím elérhetőségét a jótállási idő végéig biztosítani kell. E körben szintén újdonság, hogy a jótállási jegy tartalmi előírásainak megfelelő elektronikusan átadott számla jótállási jegyként elfogadható. Fontos garanciális szabály, hogy a jótállási jegy elektronikus úton történő átadásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését vita esetén a vállalkozás köteles bizonyítani.

A jótállás érvényesítése

A jogalkotó egyértelműsítette, hogy 2021 januárjától a jótállásból eredő jogok érvényesítésének nem lehet feltétele a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának fogyasztó általi visszaszolgáltatása. A csomagolás nem minősül a megvásárolt termék alkotórészének, tartozékának, így a kereskedő sem követelheti meg – jogsértő módon lényegében többletfeltételként – annak megőrzését és visszaadását. A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal (számla, nyugta) továbbra is érvényesíthetőek.

Az igényérvényesítés szempontjából kedvező új rendelkezés, hogy a fogyasztó a kijavítás iránti igényét a jövőben nemcsak a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál, hanem választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén is közvetlenül érvényesítheti.

Kijavítás, csere, visszafizetés

A fogyasztók számára előnyösen változnak 2021-től a termék kicserélésére, illetve a vételár visszafizetésére vonatkozó előírások is.

A vállalkozás az alábbi esetekben a tartós fogyasztási cikk cseréjére, illetve amennyiben arra nincs lehetőség, a vételár visszafizetésére lesz köteles:

• ha a jótállási időtartam alatt az első alkalommal történő javítás során megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, és a fogyasztó eltérően nem rendelkezik;
• ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik és a fogyasztó eltérően nem rendelkezik, valamint nem igényli a vételár arányos leszállítását, és nem kívánja a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni,
• ha a fogyasztási cikk kijavítására a kijavítási igény közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor.

A vállalkozás a termék cseréjét, illetve a vételár visszafizetését 8 napon belül köteles teljesíteni. A termék értékesítéséről kiállított, a vételár megfizetését igazoló bizonylatot (számla, nyugta) ez utóbbira tekintettel célszerű megőrizni, annak bemutatása szükséges a vételár visszafizetéséhez.

Fontos kiemelni, hogy a fenti új rendelkezések nem vonatkoznak az elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, utánfutós lakókocsira, utánfutóra, valamint motoros vízi járműre.

Továbbra sem változik az a szabály, amely szerint, ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Fogyasztók tájékoztatása

A fogyasztók jobb tájékoztatását és a hatékonyabb ügymenetet szolgálják a 2021. január 1-én életbe lépő alábbi rendelkezések.

Amennyiben a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, a vállalkozás a fogyasztót köteles tájékoztatni a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. Amennyiben a fogyasztó előzetesen hozzájárul, a tájékoztatás elektronikus úton vagy a fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik. Újdonság, hogy amennyiben a jótállási igényének megítéléshez szakvélemény beszerzése szükséges, annak kötelező tartalmi elemeit januártól jogszabály határozza meg.

A javítószolgálat és az eladó vállalkozás közti információáramlást rögzítő új szabályok alapján, ha fogyasztó a kijavítás iránti igényében közvetlenül a javítószolgálathoz fordul, a javítószolgálat már nem csak a jótállási igény bejelentéséről, hanem a termék kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről is köteles igazolható módon értesíteni a vállalkozást. Ezen túlmenően a javítószolgálat ugyanígy köteles értesíteni a vállalkozást,

• ha az ingó dolog első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy az ingó dolog nem javítható,
• ha az ingó dolog javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, a javítás várható idejéről,
• ha az ingó dolog javítása nem lehetséges harminc nap alatt.

Tartós fogyasztási cikkek 2021. július 1-jétől

1. 10 000 forintot elérő eladási árú háztartási készülékek, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú;
2. 10 000 forintot elérő eladási árú villamos energiával működtetett konyhai kisgépek, így különösen mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávéfőzőgép, vízforraló, konyhai robotgép, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, elektromos rotyogtatófazék, elektromos serpenyő, elektromos popcornkészítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, légkeveréses főzőedény, gyümölcsaszaló;
3. 10 000 forintot elérő eladási árú gázkészülékek, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa;
4. 10 000 forintot elérő eladási árú motoros kerti gépek és nem motoros kertészeti eszközök, így különösen kapálógép, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró;
5. 10 000 forintot elérő eladási árú motoros kézi szerszámok, így különösen láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu;
6. 10 000 forintot elérő eladási árú legalább egyéves kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek, valamint napszemüvegek;
7. 10 000 forintot elérő eladási árú egészségmegőrző termékek és eszközök, így különösen elektromos masszírozó, mágneses termék, fényterápiás eszköz;
8. 10 000 forintot elérő eladási árú közlekedési eszközök, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó;
9. 10 000 forintot elérő eladási árú motoros vízi járművek;
10. 10 000 forintot elérő eladási árú gyermekgondozási cikkek, így különösen pelenkázó-, illetve mosdató-állvány, babakocsi, magas- és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés;
11. 10 000 forintot elérő eladási árú gyermekmegfigyelő berendezések, így különösen légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző;
12. 10 000 forintot elérő eladási árú gyermekhinták, csúszdák és hasonló tevékenységet igénylő gyermekjátékok bel- és kültéri, otthoni használatra;
13. 10 000 forintot elérő eladási árú világítástechnikai termékek, így különösen lámpatest, fényforrás;
14. 10 000 forintot elérő eladási árú biztonsági riasztó- és jelzőberendezések;
15. 10 000 forintot elérő eladási árú elektronikus hírközlő végberendezések, így különösen telefon, mobiltelefon, telefax-készülék, több funkciós készülék;
16. 10 000 forintot elérő eladási árú híradástechnikai készülékek, így különösen üzenetrögzítő, kihangosító készülék, műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, videomagnó, rádió, autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, lemezjátszó, szalagos és kazettás magnó, CD-felvevő és lejátszó, DVD-felvevő és lejátszó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó, egyéni hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon és fülhallgató, head-set;
17. 10 000 forintot elérő eladási árú információtechnikai készülékek, így különösen asztali számítógép, laptop, note-book, tablet, PDA, monitor, nyomtató, szkenner, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera és camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 lejátszó, hordozható médialejátszó, pendrive, memóriakártya, akkumulátor-töltő, számológép, zsebszámológép;
18. 10 000 forintot elérő eladási árú irodatechnikai berendezések, így különösen iratmegsemmisítő, fénymásoló, laminálógép;
19. 10 000 forintot elérő eladási árú írásvetítők és filmtechnikai berendezések, így különösen film- és írásvetítő, filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék;
20. 10 000 forintot elérő eladási árú optikai eszközök, így különösen távcső, látcső, mikroszkóp, teleszkóp;
21. 10 000 forintot elérő eladási árú hangszerek;
22. 10 000 forintot elérő eladási árú órák és ékszerek;
23. 10 000 forintot elérő eladási árú bel- és kültéri bútorok, fekvőmatracok;
24. 10 000 forintot elérő eladási árú mérőműszerek, generátorok, tápegységek;
25. 10 000 forintot elérő eladási árú lőfegyverek;
26. 10 000 forintot elérő eladási árú sporteszközök, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszközök;
27. 10 000 forintot elérő eladási árú villamos energiával működtetett szépségápolási eszközök, így különösen hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epillátor, villanyborotva;
28. 50 000 forintot elérő eladási árú nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek;
29. 10 000 forintot elérő eladási árú nyílászárók, így különösen ablak, kül- és beltéri ajtó, garázsajtó;
30. 10 000 forintot elérő eladási árú árnyékolástechnikai eszközök, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny;
31. 10 000 forintot elérő eladási árú kaputelefon, kamerás megfigyelőrendszer;
32. 10 000 forintot elérő eladási árú garázskapu és egyéb kapu meghajtás, vezérlés;
33. 10 000 forintot elérő eladási árú zuhanykabin, kád, csaptelep;
34. 10 000 forintot elérő eladási árú napkollektor, napelemrendszerek;
35. 10 000 forintot elérő eladási árú játék hoverboard, játék elektromos roller, játék drón;
36. 10 000 forintot elérő eladási árú külön jogszabályban nyílt kategóriába sorolt drónok;
37. 10 000 forintot elérő eladási árú, az előzőekben felsorolt termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei.

(Frissítve: 2021. november 11.)