Közeleg a határidő, ameddig olyan új épületek használatbavételi engedélye megszerezhető, amelyek energetikai jellemzői nem felelnek meg a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszintnek.

Összhangban az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvben megjelölt előírásokkal, 2020. december 31-ét követően kizárólag olyan új épületek használatbavételére kerülhet sor hazánkban is, amelyek megfelelnek a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményszintnek. (A hatóságok használatára szánt épületek esetében a határidő már két évvel korábban, 2018. december 31-én bekövetkezett).

Ezáltal 2020. december 31-ét követően megszűnik az az átmeneti lehetőség, hogy a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményeknél enyhébb előírásoknak megfelelő, ú.n. költségoptimalizált követelményszintet teljesítő épületek használatba vételi engedélyt kapjanak. Tehát azon épületek esetében, amelyeket a költségoptimalizált követelményszintnek megfelelően terveztek és építenek, legkésőbb 2020. december 31-ig be kell szerezni a használatbavételi engedélyt, különben azt követően már csak abban az esetben kerülhet sor az épület használatba vételére, amennyiben az épület közel nulla energiaigényű épületként kerül kialakításra.

Milyen követelményeknek kell megfelelni?

Ahhoz, hogy egy épület közel nulla energiaigényűnek minősüljön, számos műszaki követelménynek kell megfelelnie, így többek közt biztosítani kell, hogy az épület energiaigénye – az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva – legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból származzon, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.

A követelmény egyaránt vonatkozik a lakóépületekre, irodákra és legfeljebb 1000 m² hasznos alapterületű helyiséget magába foglaló kereskedelmi épületekre, az oktatási épületekre, előadótermet és kiállítótermet magukba foglaló épületekre, ugyanakkor nem vonatkozik pl. az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára szánt épületekre; az önálló, más épülethez nem csatlakozó 50 m²-nél kisebb hasznos alapterületű épületekre, egyéb feltételek fennállta esetén a mezőgazdasági épületekre, műhelyekre és ipari területen lévő épületekre.

Hogyan igazolható a megfelelés?

Ahhoz, hogy az épület közel nulla energiaigényű követelményszintnek való megfelelését igazolni tudjuk, épületenergetikai tanúsítvány kell beszerezni a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően, amely alapvetően az építtető feladata.

Amennyiben az épület teljesíti a közel nulla energiaigényű követelményszintre vonatkozó előírásokat, úgy az épület „BB” energetikai besorolást kap, amennyiben viszont az épületben a hőtermelő időjárásfüggő szabályozása, a hűtési és fűtési rendszer helyiségenkénti szabályozhatósága, valamint az önálló tulajdonú vagy külön bérbe adható épületrészek energiafogyasztásának mérése külön legalább költségosztók felszerelésével vagy egyedi mérőkkel megoldott, még kedvezőbb besorolás (AA, AA+, AA++) is elérhető. A szabályozás eredményeképpen ugyanakkor a „BB” energetikai besorolásúnál rosszabb új épületek esetében a használatbavételi engedély kiadására nem kerülhet sor.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A közel nulla energiaigényű követelményszintnek való megfeleléssel kapcsolatban Perticsné Kácsor Andrea, a C3 Technik Studio Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a gyakorlatban egy komplex energetikai vizsgálatnak kell alávetni az épületet, amely során több műszaki szempont egyidejű vizsgálatát kell elvégezni. Tekintettel arra, hogy a technikai részletek kifejtése meghaladná jelen írás kereteit, így azok számára, akiket a lehetséges műszaki megoldások is érdekelnek, ajánljuk szíves figyelmébe a C3 Technik Studio Kft. ezzel kapcsolatos blogbejegyzését.