Az ingatlannal kapcsolatban az ügyvéd szerepe általában az adásvétellel összefüggésben merül fel, minden bizonnyal azért, mert köztudott, hogy ügyvédi közreműködés szükséges az ingatlan átruházásához. Annak ellenére, hogy az emberek többségének legjelentősebb vagyontárgya az ingatlan, annak hasznosításakor már nagyon kevesen vesznek igénybe jogi segítséget, az ingatlanvásárláshoz képest jellemzően sokkal kevesebb figyelmet fordítanak az ingatlan bérbeadásával kapcsolatos körülményekre, pedig bérbeadói és bérlői oldalon is komoly jogi, pénzügyi kockázatokat hordoz egy nem kellő körültekintéssel elkészített szerződés.

Jelen írásunkban összefoglaljuk az általunk legfontosabbnak tartott sarokpontokat annak érdekében, hogy a bérbeadók és a bérlők tisztában legyenek a lakásbérlettel kapcsolatos lényeges előírásokkal és célszerű teendőkkel kapcsolatban.

Az információk egy része olyan ismeret, amely elengedhetetlenül szükséges egy bérleti jogviszony létrehozásához, míg más része olyan hasznos és kevésbé köztudott információ, amely ismeretében akár bérbeadói, akár bérlői oldalról jelentős mértékben csökkenthetők a lakásbérlettel kapcsolatos jogi kockázatok, ezáltal sok bosszúságtól és nehézségtől kímélhetik meg magukat a felek.

Tekintettel arra, hogy cikkünkben a lakásbérleti jogviszonnyal kapcsolatos kérdéseket átfogóan szeretnénk bemutatni, ezért terjedelmi okokból írásunkat több részletben tesszük közzé. Az első részben a bérleti jogviszony alanyait és a szerződés alakiságával kapcsolatos szabályokat ismerjük meg.

A felek személye

A bérleti jogviszonynak két oldala van. A bérbeadó az ingatlan időleges használatának átengedésére, a bérlő az ingatlan átvételére és bérleti díj fizetésére köteles.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy minden esetben az ingatlan tulajdonosa jogosult rendelkezni az ingatlan felett, és őt illeti meg az a jog, hogy az ingatlan birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, így bérbeadó az a személy lehet, aki az ingatlannal rendelkezni jogosult vagy annak használatát jogszerűen átengedheti más személy részére.

Mindezekből az következik, hogy a bérbeadó nem kizárólag az ingatlan tulajdonosa lehet, bár magánszemélyek esetében minden bizonnyal ez a legjellemzőbb. Valójában ez a bérlet, nem pedig albérlet, mint a köznyelvben általában elterjedt, hiszen albérletről csak beszélhetünk, ha a lakás bérlője (amennyiben a tulajdonos ezt a bérlő számára lehetővé teszi) adja bérbe az ingatlant egy albérlő számára.

Olyan eset is előfordulhat, hogy az ingatlan haszonélvezője engedi át ellenérték fejében az ingatlan birtoklásának, használatának jogát, amelyre akkor van lehetőség, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a lakás használatára, hasznosítására nem tart igényt.

Az ingatlan és a felek adatai

Ha megvan a kiszemelt, minden szempontból megfelelő lakás, elsőként az ingatlan, a bérbeadó és a bérlő adatait célszerű ellenőrizni. Az ingatlan adatait a tulajdoni lapról ismerhetjük meg, amennyiben biztosra kívánunk menni és jogi segítséget veszünk igénybe a bérleti szerződés elkészítéséhez, az ügyvéd az ingatlan-nyilvántartásból le tudja kérni a tulajdoni lapot. Mi magunk – amennyiben rendelkezünk ügyfélkapuval – évente díjmentesen 2 db nem hiteles tulajdoni lapot tudunk letölteni elektronikus formában. A tulajdoni lapon megtalálhatjuk az ingatlan adatait: helyrajzi számot, címet, területet, szobák számát, a tulajdonos(ok) főbb adatait, és az ingatlanra vonatkozó terheket. Az ingatlannal kapcsolatos esetleges változások széljegyen kerülnek feltüntetésre (pl.: tulajdonosváltozás).

Fontos, hogy az esetleges jogviták megelőzése érdekében ellenőrizzük a tulajdoni lapon a terheket is, hogy ne álljon fenn olyan körülmény, ami a lakás használatát esetleg akadályozza vagy kizárja (pl.: harmadik személy haszonélvezeti joga).

Ha a bérlői oldalon azt látjuk, hogy a bérbeadó személy nem a tulajdonos, mindenképpen szükséges annak tisztázása, hogy e személy milyen jogosultság alapján kívánja bérbe adni az ingatlant, jogosult-e rá egyáltalán. Erre vonatkozóan mindenképpen írásbeli dokumentumot kérjünk, megfelelő akár a főbérlő bérleti szerződése vagy más olyan okirat, amelyből kitűnik, hogy jogosult az ingatlant albérletbe adni.

A felek adatainak és a képviseleti jogosultságnak az ellenőrzése

Amennyiben az ingatlan adatait ellenőriztük, mindenképpen javasolt ezt megtenni a szerződéskötő felek adatai és okmányai vonatkozásában is. Soha ne írjunk alá semmilyen okiratot úgy, hogy a szerződéskötő másik fél adatait nem ismertük meg és nem ellenőriztük. Soha nem írjunk alá előre félig kitöltött és aláírt szerződést úgy, hogy a szerződéskötő másik fél, – akit nem ismerünk és akinek az adatait nem tudjuk ellenőrizni – nincs jelen. Minden esetben kérjük el és mi magunk is mutassuk meg a másik félnek a szerződéskötéskor a személyazonosságot igazoló okmányt és annak megfelelően kerüljön kitöltésre a szerződés. Fontos tudni, hogy a személyazonosság igazolására nem pusztán a személyazonosító igazolvány használható, erre a célra az útlevél, valamint a kártya formátumú vezetői engedély is alkalmas.

Amennyiben a bérbeadó vagy a bérlő nem természetes személy (pl.: gazdasági társaság), úgy minden esetben győződjünk meg a szervezet pontos adatairól, valamint az eljáró személy képviseleti jogosultságának fennállásáról is. Az erre vonatkozó hasznos információk megismerhetőek egy korábbi blogbejegyzésünk végén, így annak ismertetésétől itt eltekintünk.

A szerződés alakisága, formai követelmények

Az interneten számos bérleti szerződésminta fellelhető, ugyanakkor ezeket érdemes fenntartással kezelni. Azon túlmenően, hogy ezen minták túl általánosak, jellemzően szinte kizárólag a minimális elemekre koncentrálódik a tartalmuk, és sok esetben nem minden tekintetben felelnek meg a hatályos jogszabályi előírásoknak. Ezzel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogyha a szerződés nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, úgy azon részben a szerződés érvénytelen lesz, helyébe a vonatkozó jogszabályi rendelkezések lépnek.

A lakás bérbeadásának érvényességéhez a bérleti szerződés írásba foglalása szükséges. A szerződésben meg kell állapodni a lényeges, valamint a bármely fél által lényegesnek minősített kérdésekben. Míg ingatlan átruházása esetén kötelező a szerződés ügyvédi ellenjegyzése vagy közokiratba foglalása, az ingatlan bérbeadásával kapcsolatban nincs ilyen kötelezettség. Az írásbeliség elmaradása esetén azonban a szerződés érvénytelen, arra jogok nem alapíthatók.

A bérleti szerződés esetében is a legjellemzőbb, hogy ugyanaz a dokumentum tartalmazza mind a bérbeadó, mind a bérlő nyilatkozatait, ugyanakkor a szerződés az esetben is írásba foglaltnak tekintendő és érvényes, ha a saját nyilatkozatát mindegyik fél aláírta és a másik féllel közölte. Mivel a gyakorlatban a leggyakoribb eset, hogy a szerződéskötésre egy dokumentumban kerül sor, így a blogbejegyzésben is az erre vonatkozó főbb szabályokkal foglalkozunk.

Az írásbeliségen túl nincs egyéb előírás, tehát elegendő lehet a bérlő és a bérbeadó aláírása, ugyanakkor a későbbi bizonyíthatóság érdekében célszerű a szerződést teljes bizonyító erejű magánokirati formában megkötni. Magánszemély esetében ez azt jelenti, hogy a géppel vagy kézzel kitöltött szerződésen két tanú igazolja, hogy a szerződés aláírója a részben vagy egészben nem általa írt szerződést előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. Ennek igazolásként a szerződést mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan fel kell tüntetni. A tanúk esetében más adatra nincs szükség. Amennyiben valamely szerződő fél jogi személy (pl.: cég, alapítvány, egyéb szervezet), a szerződést a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően írja alá (pl.: cég esetében az aláírási címpéldánynak vagy aláírásmintának megfelelően). Abban az esetben, ha az egyik szerződő fél magánszemély a másik pedig cég, akkor a fenti szabályok szerint – a magánszemélyre tekintettel – szükség van két tanú aláírására is, hogy teljes bizonyító erejű legyen a megállapodás, ugyanakkor két vállalkozás közti szerződés esetén elegendő mindkét társaság részéről a cégszerű aláírás, tanúk ez esetben nem szükségesek.

Fontos hangsúlyozni, hogy a tanúk közreműködésére a szerződést aláíró fél jelenlétében van szükség, így nem megfelelő az a megoldás, hogy a felek aláírják a szerződést, ezt követően pedig valamelyik fél majd keres két tanút, akikkel később aláíratja a szerződést úgy, hogy a tanúk adott esetben nem is látták a másik szerződő felet, hiszen így az aláírás féltől származását sem tudják tanúsítani. Bár formai szempontból megfelelő lesz a szerződés, ugyanakkor a felek és a tanúk is nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhetnek utóbb, ha esetleg valamilyen jogvita támad a szerződéssel kapcsolatban és elkezdik vizsgálni a szerződéskötés körülményeit; ilyen helyzetben a felek, a tanúk akár egy büntetőeljárás szereplőivé is válhatnak.

Tanúk közreműködése nélkül ugyanúgy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül a bérleti szerződés, amennyiben azt az ügyvéd nemcsak szerkesztette, hanem azt követően a szerződés felek általi aláírására is az ügyvéd előtt került sor, amely szerződést ez esetben az ügyvéd ellenjegyzésével lát el.

A következő részből

Blogbejegyzésünk következő részében ismertetjük a bérleti szerződés alapvető tartalmi elemeit, a szerződés időtartamára, a lakbérre és egyéb költségekre, valamint a lakás használatára, karbantartására vonatkozó előírásokat, továbbá a birtokbaadás során elvégzendő célszerű teendőket.

Az utolsó részben érintünk két – alig ismert – bérbeadói kötelezettséget, majd a lakás visszaadására, illetve a szerződés megszűnésére vonatkozó szabályokat tekintjük át, továbbá megismerünk néhány olyan rendelkezést, amelyek alkalmazásával csökkenthetjük a bérleti szerződésből eredő kockázatok körét, minimalizálhatjuk egy későbbi jogvita kialakulásának valószínűségét, illetve jogvita esetén elősegíthetjük annak mielőbbi lezárását.

A blogbejegyzésben leírtakkal összefüggő kérdések esetén a kapcsolatok menüpont alatti elérhetőségeken állunk szíves rendelkezésükre.

A jelen blogbejegyzés kizárólag a tájékoztatás célját szolgálja, az nem minősül jogi tanácsadásnak; annak egyedi ügyben történő felhasználásáért a Récsényi Ügyvédi Iroda a jogi felelősségét kizárja.