Hogyan kerüljük el az autóvásárlás buktatóit? – 1. rész

A családok jelentős részénél az ingatlan után a legértékesebb vagyontárgy az autó, ugyanakkor egy ingatlanvásárláshoz képest jellemzően sokkal kevesebb figyelmet fordítanak az autó megvásárlásával kapcsolatos körülményekre. A kiszemelt jármű műszaki állapotának vásárlás előtti megismerésével kapcsolatban számos hasznos videó és írás érhető el különböző autós csatornákon, weboldalakon; ugyanakkor az autóvásárlással kapcsolatosan felmerülő jogi és adminisztratív teendők és ezzel összefüggő kockázatok kevésbé ismertek, azonban adott esetben egy műszaki problémához hasonlóan sok bosszúságot és nehézséget okozhatnak.

Jelen írásunkban összefoglaljuk az általunk legfontosabbnak tartott sarokpontokat annak érdekében, hogy az eladók és a vevők tisztában legyenek az autóvásárlással kapcsolatos kötelező előírásokkal és célszerű teendőkkel kapcsolatban. Az információk egy része olyan ismeret, amely elengedhetetlenül szükséges egy adásvétel jogszerű lebonyolításához, amely nélkül a tulajdonjogváltozás nem kerülhet bejegyzésre; míg más része olyan hasznos és kevésbé köztudott információ, amely ismeretében akár eladói, akár vevői oldalról jelentős mértékben csökkenthetők a gépjármű átruházásával kapcsolatos jogi kockázatok. Mivel egy gépjármű tulajdonjogának átruházására nemcsak adásvétel útján kerülhet sor, hanem ajándékozás útján is, így az itt leírtak értelemszerűen – a két jogintézmény sajátosságait figyelembe véve – az ajándékozásra is alkalmazandók.

Tekintettel arra, hogy cikkünkben a gépjármű átruházásának teljes folyamatát szeretnénk bemutatni, így a szerződéskötést megelőző, a szerződéskötéssel összefüggő és az azt követő teendőket is, ezért terjedelmi okokból írásunkat több részletben tesszük közzé.

Szerződéskötést megelőző lépések

Az első részben azokat az alapvető lépéseket tekintjük át, amelyeknek minden esetben célszerű megelőznie a szerződéskötést, annak érdekében, hogy a szerződéskötésre akadálymentesen és gördülékenyen kerüljön sor ellenőrzött adatok, információk birtokában.

A gépjármű adatainak lekérdezése, ellenőrzése

Ha megvan a kiszemelt gépjármű, elsőként a járműazonosító adatokat és a járműokmányokat célszerű ellenőrizni. Járműazonosító a gépjármű hatósági jelzése, vagyis a rendszáma, továbbá az alvázszáma. A járműokmány a jármű tulajdonjogát, nyilvántartásba vételét, ideiglenes forgalomban tarthatóságát igazoló okmány. A Magyarországon forgalomba helyezett jármű rendelkezik törzskönyvvel és forgalmi engedéllyel. A törzskönyv igazolja a gépjármű tulajdonjogát, egy járműhöz egy időben csak egy érvényes törzskönyv tartozhat. A törzskönyv a jármű közúti forgalomban való részvételének nem feltétele, azt nem is kell magunknál tartani, így a gépjármú helyett azt célszerű inkább biztos helyen elzárva tárolni. A forgalmi engedély azt igazolja, hogy a jármű a műszaki érvényesség időpontjáig a közúti forgalomban jogszerűen részt vehet.

A járművön elhelyezett rendszámot, regisztrációs matricát és a járművön található alvázszámot mindenképpen vessük össze a törzskönyv és a forgalmi engedély ugyanezen adataival, hogy azok karakterre pontosan egyeznek-e. Egy esetleges eltérés sok kellemetlenséget okozhat az ügyintézés során (nem mindegy, hogy hatósági elírás vagy esetleg az alvázszám jogellenes megváltoztatása az eltérés oka), mindenképpen tisztázni szükséges az eltérés okát, az eltérés akár az átírás előtti sikeres eredetvizsga akadálya is lehet.

A törzskönyv és a forgalmi engedély egyaránt tartalmazza a jármű gyártmányát, típusát és alvázszámát. A törzskönyv második oldala tartalmazza a gépjármű tulajdonosának adatait, természetes személy esetében: név, születési hely és idő, anyja neve; nem természetes személy esetében: a szervezet megnevezése, cégjegyzékszám vagy nyilvántartási szám. Ezzel szemben a forgalmi engedély nem a tulajdonos, hanem a forgalmi engedély jogosítottjának a nevét tartalmazza, vagyis azt, hogy ki jogosult a jármű üzemeltetésére. Amennyiben a tulajdonos egyben a jármű üzemben tartójának is minősül, a kettő egyezik, így a forgalmi engedély a törzskönyvvel megegyezően a tulajdonos nevét fogja tartalmazni, megjelölve azt is, hogy ő a tulajdonos. Abban az esetben viszonyt, ha a jármű üzemeltetésére a tulajdonostól eltérő személy jogosult, a forgalmi engedély az üzemben tartó személy nevét tartalmazza az erre való utalással, így ilyen esetben a tulajdonos kiléte csak a törzskönyvből állapítható meg.

Mindkét dokumentum esetében kiemelten fontos ellenőrizni a hivatalos feljegyzések rovatot, hogy az tartalmaz-e bármilyen bejegyzést. E rovatban találhatók a járműre vonatkozó olyan lényeges információk, amelyek befolyásolhatják, vagy akár akadályozhatják is a gépjármű tulajdonjogának átruházását. Törzskönyv esetében itt kerül feltüntetésre pl.: az elidegenítési és terhelési tilalom, a haszonélvezeti jog, illetve több tulajdonostárs esetén az, hogy a gépjármű „közös tulajdon”; a forgalmi engedély esetében pl.: a műszaki adatlap „záradékok” rovatában feltüntetett, a jármű jellemzőire vonatkozó adat; a jármű átalakítására vonatkozó tilalom és a tilalom lejártának időpontja. Ezen körülmények megismerése alapvető fontossággal bír, hiszen komoly és hosszan tartó jogviták adódhatnak abból, ha pl.: valaki elidegenítési és terhelési tilalom ellenére kifizeti a gépjármű vételárát és azt utána nem fogja tudni átíratni, vagy, ha valaki megvesz egy haszonélvezeti joggal terhelt járművet, amelyet nem fog tudni majd használni.

A gépjárművel kapcsolatosan esetleg fennálló zálogjogot, valamint faktorálás, pénzügyi lízing, illetve tulajdonjog-fenntartással történő eladás tényét a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett, bárki által ingyenesen lekérdezhető hitelbiztosítéki nyilvántartásban ellenőrizhetjük az alvázszám megadásával.

Amennyiben valaki rendelkezik Ügyfélkapu-regisztrációval, Telefonos Azonosítási szolgáltatással vagy eSzemélyivel, a gépjárműre vonatkozó adatokat a Jármű Szolgáltatási Platformon keresztül a jármű rendszámának a megadásával közvetlenül, díjmentesen lekérdezheti és összevetheti a törzskönyvben, forgalmi engedélyben rögzített adatokkal. A járműre vonatkozó műszaki adatokon és képi dokumentáción kívül többek közt információ nyerhető a jármű forgalmi állapotáról; a forgalmazási korlátozására vonatkozó adatokról; arról, hogy körözés alatt áll-e vagy sem; a biztosítás tényére vonatkozó és a 2019. január 1. utáni káreseményre vonatkozó adatokról.

A szerződéskötő felek adatainak és a képviseleti jogosultságnak az ellenőrzése

Amennyiben a gépjármű adatait és okmányait ellenőriztük, mindenképpen javasolt ezt megtenni a szerződéskötő felek adatai és okmányai vonatkozásában is. Soha ne írjunk alá semmilyen okiratot úgy, hogy a szerződéskötő másik fél adatait nem ismertük meg és nem ellenőriztük. Soha nem írjunk alá előre félig kitöltött és aláírt szerződést úgy, hogy a szerződéskötő másik fél nincs jelen, akit nem ismerünk és akinek az adatait nem tudjuk ellenőrizni. Minden esetben kérjük el és mi magunk is mutassuk meg a másik félnek a szerződéskötéskor a személyazonosságot igazoló okmányt és annak megfelelően kerüljön kitöltésre a szerződés. Fontos tudni, hogy a személyazonosság igazolására nem pusztán a személyazonosító igazolvány használható, erre a célra az útlevél, valamint a kártya formátumú vezetői engedély is alkalmas.

Amennyiben az eladó vagy a vevő nem természetes személy (pl.: gazdasági társaság, alapítvány), úgy minden esetben győződjünk meg a szervezet pontos adatairól, valamint az eljáró személy képviseleti jogosultságának fennállásáról is. A szervezetek adatai ingyenesen és azonosítás nélkül lekérdezhetők az adott szervezetet nyilvántartó szerv nyilvántartásából (pl.: cégek esetében a cégjegyzékből: https://www.e-cegjegyzek.hu/?cegkereses, egyéb szervezetek, alapítványok esetében a bírósági nyilvántartásból: https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke, költségvetési szervek esetében a Magyar Államkincsár nyilvántartásából: http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/ext/torzskonyv). A szervezet nevében eljáró személy esetében tisztázandó, hogy jogosult-e a szervezet képviseletére, (vagyis pl. eladhatja-e a járművet), és ha igen, mi alapján jogosult erre (pl.: szerepel-e a cégjegyzékben cégjegyzésre jogosultként vagy esetleg meghatalmazás alapján jogosult eljárni). Ha céggel szerződünk, kérjük el minden esetben a képviselő(k) aláírási címpéldányát vagy aláírásmintáját és vessük össze a cégjegyzékben rögzített adatokkal.

Előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki nem önállóan, hanem egy másik személlyel együttesen jogosult egy cég nevében eljárni, ilyenkor a cégjegyzékben együttes cégjegyzési jog van feltüntetve, amely esetben az ilyen cég részéről a jogügylet érvényességéhez az együttes cégjegyzésre jogosult személyek mindegyikének szükséges az aláírása.

Tekintettel arra, hogy a gépjármű tulajdonjogát csak a gépjármű tulajdonosától lehet megszerezni, ezért mindenképpen vessük össze a törzskönyvben megjelölt adatokat természetes személy eladó esetében az eladó személyazonosságát igazoló okmányának adataival, nem természetes személy esetében pedig az adott szervezetet nyilvántartó szerv adatbázisából lekérdezett adatokkal.

Blogbejegyzésünk következő részeiben a szerződéskötéssel és a szerződés tartalmával foglalkozunk majd. Ismertetjük az adásvételi szerződés jogszabály által meghatározott kötelező tartalmi elemeit, továbbá ajánlunk majd néhány olyan hasznos kikötést, amely alkalmazásával akár vevői, akár eladói oldalról növelhető a jogügylet biztonsága, csökkenthető az abból eredő kockázatok köre, és minimalizálható az egyes kötelezettségek elmulasztásának valószínűsége.