Hogyan kerüljük el az autóvásárlás buktatóit? – 3. rész
Blogbejegyzésünk első részében megismertük a szerződéskötéshez szükséges, azt megelőző hasznos lépéseket. A második részben áttekintettük a szerződés formai követelményeit, megismertük a tanúk szerepét, végigvettük a szerződés kötelező tartalmi elemeit, amelyek nélkül a közlekedési igazgatási hatóság bejegyzésre alkalmatlannak fogja találni a szerződést, és meg fogja tagadni az átírást. Az utolsó részben áttekintjük azokat a rendelkezéseket, amelyek nélkül a szerződés ugyan alkalmas a tulajdonjog-változás bejegyzésére, azonban ezek alkalmazásával akár vevői, akár eladói oldalról növelhető a jogügylet biztonsága, csökkenthető az abból eredő kockázatok köre, és minimalizálható az egyes kötelezettségek elmulasztásának valószínűsége.
Vételár
Ezidáig nem foglalkoztunk a vételár kérdésével, tekintettel arra, hogy annak adásvételi szerződésben történő kötelező feltüntetését nem írja elő jogszabály. Ebből adódóan a vételár szerződésben történő feltüntetésének hiányában, – az egyéb kötelező elemek megléte esetén – nem tagadható meg a gépjármű tulajdonjog változásának nyilvántartásba vétele, a gépjármű átírása.
Attól függetlenül, hogy nem kötelező, alapvető fontosságú a vételár rögzítése a szerződésben, számos későbbi vitás helyzetet előzhetünk meg, illetve kellemetlen jogi eljárástól kímélhetjük meg magunkat a vételár szerződésben történő pontos megjelölésével.
Fontos, hogy a vételár oly módon kerüljön feltüntetésre a szerződésben, hogy az egyértelmű legyen mindenki számára, ne legyen vita tárgya az összeg, a pénznem, illetve az, hogy az tartalmazza-e az általános forgalmi adó összegét vagy sem. Azt is célszerű megjelölni a szerződésben, hogy a vételárat mikor, milyen módon (pl.: készpénz, bankszámlára történő átutalás), kinek kell megfizetni.
Egy esetleges szavatossági igény érvényesítése során alapvető szerepe lehet a szerződésben rögzített vételárnak. Árleszállítás vagy elállás esetén, nagyon nem mindegy, hogy a felek rögzítették-e a vételárat, az valós-e, tehát a ténylegesen megfizetésre került ellenszolgáltatás összeget tartalmazza, vagy esetleg eltérő értéket. Sok esetben lehetett hallani arról céges eladás kapcsán, hogy készpénzfizetés esetén – eladói kérésre – a ténylegesnél alacsonyabb összeg került rögzítésre a szerződésben a ténylegesen kifizetett összeghez képest.
Ha egyáltalán nem került rögzítésre a vételár, vagy a ténylegesen megfizetett vételár összegénél alacsonyabb összeg kerül rögzítésre és a ténylegesen megfizetett vételár összege más úton sem bizonyítható (pl. banki utalás), a vevő komoly nehézségekkel találhatja szembe magát, amennyiben igényt kíván érvényesíteni az eladóval szemben. Ilyen esetben a vevő nem lesz képes bizonyítani a vételár valós összegét, így elállás esetén nem fogja tudni visszakapni a ténylegesen általa megfizetett vételár összegét, árleszállítás esetén is egy alacsonyabb összeget tud majd érvényesíteni. Amennyiben a vevő beleegyezésével történik egy alacsonyabb vételár feltüntetésre a szerződésben és a számla is az alacsonyabb összegről szól úgy, hogy ténylegesen magasabb összeg került megfizetésre, a vevő költségvetési csalás bűncselekmény részesévé is válhat.
A gépjármű állapota
Szintén nincs jogszabályi előírás a gépjármű állapotának rögzítésére, ugyanakkor elsősorban eladói szempontból lehet érdemes megfontolni, hogy a gépjármű állapotával kapcsolatos – legalább lényeges – körülmények rögzítésre kerüljenek az adásvételi szerződésben, vagy akár egy külön mellékletben. Ezzel számos későbbi vitás helyzet, rosszhiszemű igényérvényesítés megelőzhetővé válik.
Célszerű rögzíteni a gépjármű esetleges korábbi és jelenlegi sérüléseit, fennálló hibáit, hiszen amennyiben ezek írásban, tehát bizonyítható módon rögzítésre kerültek, a vevő később nem hivatkozhat arra, hogy ezen körülményeket nem ismerte, nem volt tisztában a gépjármű állapotával. Ez azt jelenti, hogy a vevő a gépjármű állapotának pontos ismeretében döntött a vásárlásról, vagyis arról, hogy a megtekintett, átvizsgált és ismert állapotú gépjárművet ebben az állapotban teljesítésül elfogadja, azt a megjelölt vételárért megvásárolja, így a vevő a későbbiekben nem hivatkozhat szerződésszegésre, hibás teljesítésre, ezért e körben szavatossági igényt sem támaszthat az eladóval szemben.
Célszerű lehet képeket is készíteni az adásvétel során a gépjárművel összefüggésben, amelyek megfelelően dokumentálják a gépjármű állapotát (különösen: sérülés, látható hiba), de célszerű lehet ezt megelőzően készült képeket is átadni, amelyek esetleges korábbi sérüléseket, hibákat és azok kijavítását dokumentálják.
Ha esetleg a szerződéskötés és a gépjármű birtokbavételének időpontja elválik egymástól, indokolt lehet akár, további körülmények rögzítése is, pl. milyen felni és gumiabroncsok vannak az autóra szerelve, ezáltal nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy a gépjárművön található drága könnyűfém felni és alig futott prémium gumiabroncs ismeretében a vevő aláírja a szerződést, majd miután kifizette a vételárat, egy későbbi időpontban már csak rozsdás vasfelnin, kopott noname gumival akarják átadni a gépjárművet.
Amennyiben a gépjárművet a vásárlás során átvizsgálták, annak tényét, eredményét célszerű lehet rögzíteni a szerződésben, illetve mellékelni a dokumentumot a szerződéshez. Amennyiben az eladó felajánlotta a szervízben történő átvizsgálás lehetőségét, de a vevő nem kívánt élni vele, ezt is érdemes rögzíteni, akár a kellékszavatosság kizárásával összefüggésben.
Tartozékok, dokumentumok
Ugyancsak célszerű – a kellő részletességgel – rögzíteni akár a szerződésben vagy egy külön mellékletben a gépjárművel együtt átadásra kerülő tartozékok listáját (pl.: gyári emelő, kerékkulcs, kompresszor, szerszámkészlet, indítókulcs, szervizkulcs, távirányító, stb.). A tartozék megnevezése mellett indokolt lehet a darabszám felültetése is bizonyos esetekben, pl. nem mindegy, hogy hány darab indítókulcs vagy szervizkulcs átadására kerül sor, pl. nem megfelelő darabszámú kulcs átadása egy későbbi casco biztosítás megkötését megnehezítheti vagy lehetetlenné teszi.
A tartozékok mellett a gépjárműhöz tartozó, átadásra kerülő dokumentumokat is célszerű felsorolni; egy mai modern gépjárműhöz – felszereltségtől függően – számos gyári eredetű papír alapú dokumentáció is tartozik, amelyek későbbi beszerzése nehézségekbe ütközhet.
A gépjármű állapotával összefüggésben célszerű a gépjármű korábbi karbantartására, szervizelésére, javítására vonatkozó dokumentáció (pl.: jegyzőkönyvek, munkalapok, számlák) vagy azok másolatának, illetve – ahogy előzőleg írtuk – a vásárlás során elvégzett állapotfelmérési dokumentáció átadása is, a vitás helyzetek elkerülése végett célszerű ezeket is mellékletként csatolni a szerződéshez vagy akár elektronikus dokumentumként megküldeni és visszaigazolást kérni róla. Ha a gépjárművet hirdetési oldalon találtuk, a hirdetést is célszerű lementeni és akár a szerződéshez mellékelni.
Szavatosság, jótállás
Visszakanyarodva a szerződésszerű teljesítésére, célszerű röviden áttekinteni a szavatosság és jótállás kérdését is. A gépjármű állapotával kapcsolatos tények rögzítésével összefüggésben az előzőekben már tisztáztuk, hogy az eladó hibásan teljesít, ha a gépjármű a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek, ugyanakkor nem teljesít hibásan, ha a vevő a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
Alapvető különbség a szavatosság és a jótállás között a bizonyítási teherben van. Jótállás esetén az eladó akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ezzel szemben szavatosság esetén főszabályként a vevőnek kell bizonyítania, hogy a gépjármű, már az átadáskor hibás volt. A jótállás jogszabály alapján alapvetően az új gépjárművekre vonatkozik, ugyanakkor számos kereskedés jótállást vállal az általa értékesített használt gépjárművekre is, amely jótállás ilyen esetben szerződéses vállaláson alapul. Utóbbi esetben ügyeljünk rá, hogy egyértelműen kerüljön rögzítésre az is, hogy a jótállás (garancia) pontosan mire és milyen feltételekkel, mennyi időre vonatkozik. A szavatosság és a jótállás tehát adott esetben akár egymással párhuzamosan is fennállhat egy gépjármű vonatkozásában.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetében, vagyis amennyiben egy magánszemély egy autókereskedéstől vásárol gépjárművet, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a vevő által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ilyen esetben a hat hónapon belül felismert hiba esetén a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy az autó nem volt hibás.
Hiba esetén a vevő a kellékszavatossági igénye alapján kijavítást, kicserélést, illetve a vételár arányos leszállítását igényelheti, bizonyos esetekben a hibát az eladó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, illetve meghatározott feltételek fennállta esetén a szerződéstől elállhat. Fontos változás 2022 januárjától, hogy a magánszemély vásárló és egy kereskedés eladó közti adásvételi szerződés esetén a vásárló a kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát az eladó költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el, ugyanakkor, használt gépjármű esetében a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; azonban egy évnél rövidebb elévülési határidő ez esetben sem köthető ki érvényesen. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy magánszemély és kereskedés között létrejött szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezésektől a magánszemély vevő hátrányára tér el. Ez alapján tehát egy kereskedő eladónak minden esetben kell szavatosságot vállalnia az általa értékesített gépjárművel kapcsolatban a fenti rendelkezések szerint, ugyanakkor egy magánszemély eladóval kötött szerződésben a felek akár megállapodhatnak úgy is, hogy az eladó – jogszerűen, pl. alacsony vételárban való megállapodásra tekintettel – egyáltalán nem vállal szavatosságot az eladott járműre. Magánszemélyek esetében egyébként a kellékszavatossági igény főszabályként a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.
Biztosítás
A tulajdonátruházási szerződés hatályosulásának időpontjára a vevőnek, megajándékozottnak rendelkeznie kell érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítással. Az eladó, ajándékozó biztosítási szerződése érdekmúlással megszűnik a tulajdonjog átszállás időpontjában, így onnantól kezdve a korábbi tulajdonos biztosítása már nem él, így már nem fedezi az esetlegesen bekövetkező károkat. Ezt a vevő figyelemfelhívása érdekében célszerű lehet beírni a szerződésbe. Amennyiben a vevő, a megajándékozott saját részre megkötött kötelező felelősségbiztosítás nélkül veszi át a gépjárművet és azzal kárt okoz, úgy a kárt majd teljes egészében érvényesíteni fogják vele szemben. Az ezzel kapcsolatos időpontok szerződésben történő pontos rögzítésének kérdésével a második részben már részletesen foglalkozunk.
Fontos megjegyezni, hogy a hatóság az átírással egyidejűleg nem állít ki forgalmi engedélyt, ha a vevő nem tudja igazolni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét, ugyanakkor ezt a tényt a bemutatott forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatában jelöli.
Átírás
A korábbi szabályozástól eltérően a vevőnek és az eladónak egyaránt 15 napja van az adásvétel tényét bejelenteni az okmányirodában. Amennyiben a vevő ezirányú kötelezettségét nem teljesíti, úgy az eladó sok kellemetlenséggel találhatja szembe magát. A vevői átírási kötelezettség nem teljesítése hiányában a vevő által esetlegesen okozott közigazgatási bírság, szabálysértési eljárás, parkolási jogsértés miatt az eladóhoz érkeznek a fizetési felszólítások, az eladó pedig majd levelezhet a hatóságokkal, és bizonyíthatja majd egyesével, hogy a gépjárművét már eladta a vevő részére. Annak érdekében, hogy a vevő fokozottabban rá legyen szorítva a bejelentési kötelezettség teljesítésére, akár kötbérfizetési kötelezettséget is telepíthetünk a szerződésben a vevőre, azzal, hogy amennyiben az átírásra vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a késedelmes napok után kötbért köteles fizetni az eladó részére.
Ezen túlmenően akár meghatározható bizonyos költségátalány is a szerződésben arra az esetre, amennyiben a vevői átírási kötelezettség nem teljesítése miatt az eladóhoz érkező különféle megkeresésekkel összefüggő ügyintézésre időt, energiát, pénzt kell az eladónak arra fordítania, hogy a vevő átírási kötelezettségének nem teljesítése miatt az eladó igazolja a hatóságok, megkereső intézmények felé a tulajdonosváltozás tényét.
Amennyiben az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket és szankciókat a szerződés részévé tesszük, a vevő fokozottabban rá lesz szorítva, hogy a bejelentési kötelezettségét határidőben teljesítse. Nyilvánvalóan a vevők többségének nem okoz problémát ilyen feltételek vállalása, hiszen ezek nélkül is határidőben teljesítenék kötelezettségüket, ugyanakkor lehetnek olyan vevők, akik ezek alapján majd jobban odafigyelnek a kötelezettségek időben történő teljesítésére, vagy inkább továbbállnak és olyan eladót keresnek, aki kevésbé körültekintően szerződik.
Amennyiben az eladó a gépjármű törzskönyv szerinti egyedüli tulajdonosa és rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval, a tulajdonjog változás bejelentését elektronikus úton is teljesítheti. Közös tulajdonú gépjármű esetén erre nincs lehetőség.
Mindezeken túlmenően azzal sem árt tisztában lenni, hogy amennyiben az új tulajdonos az átírási kötelezettségét határidőben nem teljesíti, azzal is számolnia kell, hogy a hatóság a gépjárművet az átírási köteleztettség teljesítéséig kivonja a forgalomból, így azt jogszerűen nem lehet majd használni, valamint értesíti az adóhatóságot is mulasztási bírság kiszabása érdekében.
Kapcsolódó videó a Checkengine csatornán:
Összegzés
Háromrészes írásunkban igyekeztünk bemutatni a gépjármű-adásvétel teljes folyamatát, az elengedhetetlenül szükséges és a nem kötelező, de célszerű és hasznos lépéseket. Reméljük, hogy a leírtak hasznos információval szolgálnak olvasóink számára, amelyeket akár eladói, akár vevői oldalon hasznosítani tudnak egy adásvételi vagy hasonlóan egy ajándékozási szerződés megkötése során és ezáltal minimális szintre szoríthatják a jogügylettel járó kockázatok körét és azok súlyosságát.
A blogbejegyzésben leírtakkal összefüggő kérdések esetén a kapcsolatok menüpont alatti elérhetőségeken állunk szíves rendelkezésükre.
A jelen blogbejegyzés kizárólag a tájékoztatás célját szolgálja, az nem minősül jogi tanácsadásnak; annak egyedi ügyben történő felhasználásáért a Récsényi Ügyvédi Iroda a jogi felelősségét kizárja.
(Frissítve: 2023. augusztus 25.)