Hogyan kerüljük el az autóvásárlás buktatóit? – 2. rész

Blogbejegyzésünk első részében megismertük az akadálymentes és gördülékeny szerződéskötéshez szükséges, azt megelőző hasznos és célszerű lépéseket. Ismerjük és ellenőriztük az eladásra kínált gépjármű adatait, valamint ismert a szerződéskötő felek személye és adatai. A második részben áttekintjük a szerződés formai követelményeit, megismerjük a tanúk szerepét, végigvesszük a szerződés kötelező tartalmi elemeit, továbbá ejtünk néhány szót arról is, hogy miért nem célszerű valótlan adatokat rögzíteni egy adásvételi szerződésben.

A szerződés alakisága, formai követelményei

Míg ingatlan esetében kötelező a szerződés ügyvédi ellenjegyzése vagy közokiratba foglalása, a gépjármű tulajdonjogának átruházásával kapcsolatban nincs ilyen kötelező rendelkezés, az teljes bizonyító erejű magánokirati formában is elégséges.

Az interneten számos adásvételi, illetve ajándékozási szerződésminta lelhető fel, ugyanakkor ezeket érdemes fenntartással kezelni. Azon túlmenően, hogy ezen mintáknak jellemzően szinte kizárólag a szükséges kötelező tartalmi elemekre koncentrálódik a tartalma, a jelen cikk írásakor véletlenszerűen kiválasztott interneten elérhető sablonok egyike sem felelt meg minden tekintetben a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak.

Ezzel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogyha a szerződés nem felel meg a jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeknek, úgy azt a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználás céljából joghatás kiváltására alkalmatlannak kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a közlekedési igazgatási hatóság elutasítja a nyilvántartásba történő bejegyzést (vagyis megtagadja az átírást), egyben felszólítja az ügyfelet a jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő okirat benyújtására. Vagyis a szerződő feleknek egy új, a jogszabályi követelményeknek megfelelő szerződést kell kötniük. Ez utólag számos problémát is okozhat, hiszen újra találkoznia kell a feleknek, ami adott esetben nagy távolságra vonatkozó utazással jár, abba pedig jobb nem is belegondolni, hogy mi történik akkor, ha valamelyik szerződő fél bármely okból kifolyólag akadályozva lesz a közreműködésben; kérdéses, hogy mikor és hogyan lesz pótolható szerződés? Mindezeken túlmenően ilyen esetben az ügyfélnek számolnia kell a késedelmes bejelentés jogkövetkezményeivel is.

Főszabály szerint a tulajdonjog változásról szóló szerződést mindkét fél aláírásával el kell látni, azonban léteznek olyan esetek (pl.: vételi vagy visszavásárlási jog, pénzügyi lízing, eladási jog), amely esetekben elegendő csupán a tulajdonjogot szerző vagy átruházó fél aláírása.

A szerződést teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Magánszemélyek esetében ez azt jelenti, hogy a géppel vagy kézzel kitöltött szerződésen két tanú igazolja, hogy a szerződés aláírója a részben vagy egészben nem általa írt szerződést előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. Ennek igazolásként a szerződést mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan fel kell tüntetni. A tanúk személyazonosító okmánya számának feltüntetésére ugyanakkor nincs szükség. Amennyiben valamely szerződő fél jogi személy (pl.: cég, alapítvány, egyéb szervezet), a szerződést a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően írja alá (pl.: cég esetében az aláírási címpéldánynak vagy aláírásmintának megfelelően). Abban az esetben, ha az egyik szerződő fél magánszemély a másik pedig cég, akkor a fenti szabályok szerint – a magánszemélyre tekintettel –szükség van két tanú aláírására is, ugyanakkor két vállalkozás közti szerződés esetén elegendő mindkét társaság részéről a cégszerű aláírás, tanúk ez esetben nem szükségesek.

Fontos hangsúlyozni, hogy a tanúk közreműködésére a szerződést aláíró fél jelenlétében van szükség, hiszen a tanúk azt igazolják a szerződéskötéssel egyidejűleg, hogy a szerződés aláírója a részben vagy egészben nem általa írt szerződést előttük írta alá; vagy a szerződéskötést követően azt, hogy a szerződés aláírója az aláírását a saját kezű aláírásának ismerte el. Tehát nagyon nem megfelelő az a megoldás, hogy a felek aláírják a szerződést, ezt követően pedig valamelyik fél majd keres két tanút, akikkel később aláíratja a szerződést úgy, hogy a tanúk adott esetben nem is látták a másik szerződő felet, hiszen így az aláírás féltől származását sem tudják tanúsítani. Bár formai szempontból megfelelő lesz a szerződés, ugyanakkor a felek és a tanúk is nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhetnek utóbb, ha esetleg valamilyen jogvita támad a szerződéssel kapcsolatban és elkezdik vizsgálni szerződés tartalmát, a szerződéskötés körülményeit; ilyen helyzetben a felek, a tanúk akár egy büntetőeljárás szereplőivé is válhatnak.

A szerződést célszerű kettőnél több példányban elkészíteni, hogy egy eredeti példány hatóság felé történő benyújtása után minden szerződő fél számára maradjon eredeti példány. A legfontosabb, hogy bárhogy is kerüljenek kitöltésre a szerződés példányai (pl.: másolva, indigóval) a felek és a tanúk aláírása minden példányon eredeti legyen.

A jogszabály még egyéb módokat is megjelöl, hogy mitől minősül egy okirat teljes bizonyító erejűnek (pl.: hitelesítés, ellenjegyzés, elektronikus aláírás), azonban ezek a mindennapi gyakorlatban még nem jellemzőek, így ezek ismertetésétől most eltekintünk.

Kötelező tartalmi elemek

Az adásvételi vagy ajándékozási szerződés, mint teljes bizonyító erejű magánokirat kötelező tartalmi elemei jogszabály szerint a következők

  1. a jogügylet jogcíme;
  2. a jogügylet tárgyát képező jármű azonosító (rendszám, alvázszám) és gyártmány [gyártmány, típus, kereskedelmi leírás] adatai;
  3. a felek természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve; születési helye és ideje; anyja születési családi és utóneve), állampolgársága (hontalansága), a személyazonosságot igazoló okmány típusa, sorszáma, lakcíme; nem természetes személy megnevezése, képviselőjének neve, székhelyének (telephelyének) címe, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási száma;
  4. a járműhöz tartozó okmányok (forgalmi engedély és törzskönyv) sorszáma;
  5. a járműnek a vevő birtokába kerülési időpontja, valamint a birtokba vételkor a kilométerszámláló műszer által jelzett érték (km-óra állás);
  6. a tulajdonjog változás hatálybalépésének napja;
  7. a felek nyilatkozata, mely szerint mindkét fél teljesíti bejelentési kötelezettségét a közlekedési igazgatási hatóságnál a tulajdonjog változás hatálybalépését követő, jogszabályban meghatározott határidőn belül;
  8. a felek nyilatkozata arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit;
  9. a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog ténye.

Jogcím

A jogügylet jogcíme legtöbbször adásvétel vagy ajándékozás, attól függően, hogy visszterhes vagy ingyenes a szerződés. Az adásvétel visszterhes ügylet, hiszen az eladó a járművet adja a vevőnek, a vevő pedig pénzt ad az eladónak a jármű ellentérkéként. Az ajándékozás ingyenes jogügylet, az ajándékozó nem kap ellenszolgáltatást a tulajdonjog átruházásáért a megajándékozottól.

A jármű és a felek adatai

A gépjármű azonosító adatait, a járműhöz tartozó okmányok és a szerződéskötő felek adatait minden esetben a bemutatott okmányok, illetve szervezetek esetében a nyilvántartó szerv nyilvántartásából lekért adatok alapján töltsük ki. A jármű gyártmány adatai közé tartozik még a típus és kereskedelmi leírás, ezek a forgalmi engedély rovatai alapján beazonosíthatóak.

Birtokba kerülés időpontja, km-óra állása – miért nem célszerű valótlan adatokat rögzíteni a szerződésben?

Különös figyelmet célszerű fordítani a jármű vevő birtokába kerülése időpontjának, valamint a birtokba vételkor a km-óra állás szerződésben való pontos feltüntetésére, ugyanis ezen adatok különös jelentőséggel bírnak és súlyos jogkövetkezmények fűződhetnek esetleges valóságtól eltérő rögzítésükhöz. Noha a jogszabály csak a járműnek a „vevő” birtokába kerülési időpontjának rögzítését írja elő, a rendelkezés értelemszerűen alkalmazandó az ajándékozási szerződések esetében is.

A birtokbaadás időpontja az az időpont, amikor az eladó a vevő részére (ajándékozó a megajándékozott részére) átadja a járművet. Ezt óra és perc alapján kell megjelölni a szerződésben. Az időpont meghatározó jelentőséggel bír, sem eladói, sem vevői oldalról nem célszerű belemenni a valóságtól eltérő birtokbaadási időpont rögzítésébe. Amennyiben a valóságtól eltérően egy korábbi birtokbaadási időpont kerül rögzítésre, úgy fennáll annak a kockázata, hogy esetleg még az eladó által elkövetett szabálysértés vagy károkozás miatt már a vevő ellen indul eljárás, végső esetben akár felelősségre is vonják, hiszen a szerződés – valótlan visszamenőleges – adata alapján már az ő birtokában volt a gépjármű. Ezen kívül további problémát okozhat, hogy visszamenőlegesen (napokkal korábban) a vevő rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással, így egy esetleges károkozás időpontjában nem volt érvényes felelősségbiztosítása, így a MABISZ követelni fogja tőle az okozott kár megtérítését. Értelemszerűen fordítva sem célszerű az időponttal variálni, mivel egy későbbi időpont rögzítése az eladót érintheti hátrányosan, a vevő által okozott szabálysértés, károkozás esetén az eladóval szemben léphetnek fel igényérvényesítés céljából. Ennél jóval gyakoribb, hogy gyorshajtás vagy egyéb szabálysértés miatti közigazgatási bírság, parkolási bírság, vagy matrica nélküli úthasználat miatt érik utóbb nem várt kellemetlenségek valamelyik felet, attól függően, hogy a valóságostól korábbi vagy későbbi időpont került rögzítésre a szerződésben.

Mindezen túlmenően nem árt tisztában lenni azzal, hogy akár a birtokba kerülés időpontja, akár a km-óra állás valótlan rögzítésével elkészített szerződés felhasználásának eredményeképpen valótlan adat(ok) kerül(nek) rögzítésre a közhiteles járműnyilvántartásban, úgy a szerződő felek bűncselekményt, közokirat-hamisítást követnek el. Amennyiben valaki ezt szándékosan követi el, úgy bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel, amennyiben „csak” gondatlanságból, úgy vétség miatt elzárással büntetendő.

Tulajdonjog változás hatálybalépésének napja

A tulajdonjog változás hatálybalépésének napja általában megegyezik a birtokbaadás időpontjának napjával, de a kettő nem feltétlenül esik egybe, eltérhet egymástól. A tulajdonjog változás hatálybalépésének napja az a nap, amelyen az eladó tulajdonjoga átszáll a vevőre. Amennyiben a birtokbaadás időpontja esetleg megelőzi a tulajdonjog változás hatálybalépésének napját, úgy a vevőnek még nem kell rendelkeznie a saját nevére felelősségbiztosítással, így a gépjárművel esetlegesen okozott károkért még az eladó, illetve annak biztosítója fog helyt állni, így ez az eladó kockázata. Fordított esetben, tehát ha a tulajdonjog változás megelőzi a birtokbaadást, úgy az eladó mint korábbi tulajdonos már nem tulajdonosként használja a gépjárművet, az ő biztosítása megszűnt a tulajdonjogváltozás napján, így az új tulajdonosnak már rendelkeznie kell felelősségbiztosítással, egy esetleges korábbi tulajdonos általi károkozás viszont már az új tulajdonost, illetve annak biztosítóját fogja terhelni.

Éppen ezért célszerű rendezni a jármű esetleges használatának és a felelősségvállalás kérdését, ha a birtokbaadás és a tulajdonjog változás hatálybalépésének napja eltér egymástól.

Bejelentési kötelezettség, bizalmi vagyonkezelés

A feleknek nyilatkozniuk kell a szerződésben, hogy a jogszabályban meghatározott határidőn belül mindegyikük teljesíti a bejelentési kötelezettségét a tulajdonjog változás hatálybalépését követően, illetve, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, illetve a bejelentés elmaradásának vagy késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit.

A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban csupán azt kell rögzíteni a szerződésben, hogy a jármű bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozik-e vagy sem.

A következő részből

Az előzőekben a szerződés azon tartalmi elemeit tekintettük át, amelyek nélkül a közlekedési igazgatási hatóság bejegyzésre alkalmatlannak fogja találni a szerződést, és meg fogja tagadni az átírást. A következőkben megismerünk néhány olyan nem kötelező rendelkezést, amelyek alkalmazásával csökkenthetjük a szerződésből eredő kockázatok körét, minimalizálhatjuk egy későbbi jogvita kialakulásának valószínűségét, illetve jogvita kialakulása esetén elősegíthetjük annak mielőbbi lezárását; továbbá ismertetünk néhány szerződéskötéssel összefüggő hasznos teendőt.