Megfigyelhet-e a pincér?

A legtöbb ember szívesen tölti el szabadidejét családjával, barátaival különféle éttermekben, kávézókban és bárokban, miközben akár látható, akár rejtett módon kamerás megfigyelés alanyává válik.

A NAIH egy 2022-es határozatában megállapította, hogy egy vendéglátóhely jogellenes adatkezelést végzett, mivel a megfigyelőrendszert nyitvatartási időben üzemeltette, továbbá a kamerás megfigyelőrendszerrel hangrögzítést is végzett.

Jelen írásunkban a határozat alapján röviden áttekintjük, hogy vendéglátóhelyen lehetséges-e egyáltalán jogszerűen megfigyelőrendszert üzemeltetni, és ha igen, milyen feltételekkel.

A tényállás

A vendéglátóhely üzemeltetője mint adatkezelő a vendégei, személyzete testi épségének védelme, valamint a teraszon elhelyezett vagyontárgyak védelme, mint létfontosságú érdek védelme érdekében kamerarendszert üzemeltetett.

A kamerarendszer felszerelésére azért került sor, mert közvetlenül a felszerelést megelőzően egy vendég erőszakos bűncselekményt követett el az üzemeltető érdekkörébe tartozó személlyel szemben, továbbá a vendéglátóhely mellett lévő másik üzlet vonatkozásában bűncselekmény gyanúja merült fel, amellyel összefüggésben a kamerarendszerrel rögzített videofelvétel lefoglalásra került a rendőrség által. A kamerarendszer üzemeltetésének további céljaként jelölte meg az üzemeltető a teraszon tárolt vagyontárgyak védelmét, mivel a védelmet korábban ellátó lánc csörgése miatt a lakók panaszkodtak.

Megállapítást nyert, hogy az üzlethelyiség külső falára felszerelt kamera az üzemeltető által bérelt közterületnek minősülő járdaszakaszra, az ott kihelyezett asztalokra és székekre, ezáltal az ott helyet foglaló vendégekre irányul.

A megfigyelőrendszerről az ajtón elhelyezett piktogrammal és leírással, valamint az itallapjaikban elhelyezett, azonos piktogrammal és szöveggel tájékoztatják a vendégeket.

A jogalap

Adatvédelmi szempontból a kamerák látószögébe kerülő személyek érintettnek minősülnek, a kép-, illetve hangfelvétel pedig személyes adatnak, így a felvétel készítése adatkezelésnek minősül.

Az elszámoltathatóság elvéből következően az üzemeltetőnek mint adatkezelőknek az adatkezelés megtervezésétől kezdve az adatkezelés megkezdésén át, egészen a kezelt személyes adatok törléséig valamennyi adatkezelési műveletet úgy kell megvalósítani, hogy bármikor bizonyítani tudja, hogyan felel meg az adatvédelmi előírásoknak. Ennélfogva úgy köteles dokumentálni és nyilvántartani az adatkezelést, hogy annak jogszerűsége utólag bizonyítható legyen.

Az üzemeltető a létfontosságú érdeket jelölte meg az adatkezelés jogalapjaként, ugyanakkor a következetes joggyakorlat szerint az adatkezelés természetéből fakadó jellemzők miatt a kamerás megfigyelőrendszerrel összefüggő adatkezelés kapcsán jellemzően a jogos érdek jogalapra lehet hivatkozni.

A joggyakorlat szerint a videokamerás megfigyelés jogszerű, amennyiben az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az ilyen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai.

Mindezek eldöntése érdekében érdekmérlegelést kell végezni, az adatkezelőnek meg kell tudni jelölnie, hogy egy konkrét személyes adat kezelését az adatkezelő vagy más személy mely jogos érdeke alapozza meg, és ezen érdekre tekintettel miért szükséges az adatkezelés, egyben igazolnia, bizonyítania is tudnia kell, hogy az elsőbbséget élvez az érintett jogos érdekével, személyes adatok védelméhez fűződő jogával szemben. Amennyiben az adatkezelő ennek igazolására nem képes, úgy az adatkezelése jogellenes.

A jogsértés

A jelen ügyben a vendéglátóhely üzemeltetője nem tudta igazolni, hogy a létfontosságú érdektől eltérő más jogalapon ne volna lehetséges az adatkezelés, illetve a létfontosságú érdeket megalapozó okokhoz hasonló köz- vagy magánérdeket nem tudott megjelölni.

Az adatkezelés céljaként megjelölt szomszéd üzletet érintő bűncselekményre, illetve az üzemeltető érdekkörébe tartozó személlyel szemben elkövetett erőszakos bűncselekményre a jogos érdek jogalap bizonyos körülmények között alkalmazható is lehet, ugyanakkor ennek jogszerű alkalmazásához az üzemeltetőnek mint adatkezelőnek mérlegelnie kell az adatkezelés körülményeit és a jogos érdeke elsőbbségének alátámasztására érdekmérlegelési tesztet kell készítenie, igazolnia kell azt, hogy az általa alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer összeegyeztethető a célhoz kötött adatkezelés elvével és az érdekmérlegelés kimenetele az üzemeltető jogos érdekének elsőbbségét eredményezte. Minden esetben meg kell vizsgálni e körben, hogy van-e kevésbé korlátozó eszköz az elérni kívánt célhoz, van-e más alternatív, az érintett magánszféráját kevésbé korlátozó eszköz.

Amennyiben az üzemeltető elvégezte volna az érdekmérlegelést, abban indokolt lett volna bemutatni, hogy az adatkezelési tevékenység miért nem végezhető más módszerrel, mint a személyes adatok kezelésével, hiszen a GDPR szerint személyes adat csak abban az esetben kezelhető, ha az adatkezelés célját egyéb eszközzel (pl.: terület bekerítése, biztonsági személyzet alkalmazása) ésszerű módon nem lehetséges elérni.

Az irányadó joggyakorlat szerint az érintettek elvárhatják, hogy ne figyeljék meg őket nyilvános helyeken, esetünkben akkor, ha ezeket a helyeket jellemzően pihenés és szabadidős tevékenységek céljára használják, valamint azokon a helyeken, ahol egyének tartózkodnak, illetve kommunikálnak, így például társalgókban, éttermi asztaloknál, parkokban, mozikban. Ebben az esetben az érintett érdekei vagy jogai és szabadságai elsőbbséget élveznek az adatkezelő jogos érdekeivel szemben.

Az adatvédelmi hatóság álláspontja szerint a vendéglátóhely üzemeltetője által működtetett kamerás megfigyelőrendszerrel összefüggő adatkezelés abból a szempontból nem arányos, hogy a vendégek mint érintettek elvárhatják, hogy ne figyeljék meg őket nyilvános helyeken pihenés és szabadidős tevékenységük során. A NAIH megállapítása szerint nem tekinthető jogszerűnek a kamerás megfigyelőrendszerrel történő adatkezelés nyitvatartási időben, tekintettel arra, hogy éttermi asztalokat figyel meg, ahol az egyének szabadidős tevékenységüket folytatják, mivel ez sérti az arányosság elvét.

A tényállás alapján a hatóság megállapította, hogy az üzemeltető azzal, hogy a vendégekre mint érintettekre vonatkozóan folyamatosan képet és hangot rögzít a működtetett kamararendszer segítségével, a személyes adatokat jogalap nélkül kezeli.

Tekintettel arra, hogy a vendéglátóhely terasza egyben közterületnek is minősült, a NAIH vizsgálta a közterület megfigyelés jogszerűségét is, amelyre csak szűk körben, kifejezett törvényi előírások szerint van lehetőség. Ezzel összefüggésben a hatóság megállapította, hogy a külső kamerák közterületet figyelnek meg, ugyanakkor közterület-használati megállapodás alapján az is egyértelmű volt, hogy az üzemeltető jogszerűen használja a közterületet az üzlet előtti és melletti terület tekintetében a vendéglátó terasz kihelyezés céljából.

A lehetséges megoldás

A joggyakorlat szerint az éjszaka és a rendes munkaidőn kívül üzemelő megfigyelőrendszer általában megfelel az adatkezelő igényeinek a vagyonát fenyegető veszélyek elkerüléséhez, így, ha az adatkezelés egyéb körülményei alapján az érdekmérlegelés elvégzése eredményeképpen igazolható a szükségesség, akkor – figyelemmel a védett értékek nagyságára – az éjszaka és a rendes munkaidőn kívül üzemelő megfigyelőrendszer a teraszra mint közterületre irányítva is arányos korlátozást valósíthat meg.

Ettől eltérően azonban a hangrögzítés sem nyitvatartási időben, sem éjszaka és a rendes munkaidőn kívül nem tekinthető jogszerű adatkezelési módnak a hatóság álláspontja szerint.

Tájékoztatás

Fontos, hogy az adatkezelésről a vendégek még az őket érintő adatkezelés megkezdése előtt megkapják a megfelelő tájékoztatást, ezért a legfontosabb információkat egy figyelmeztető táblán kell feltüntetni, amelyet úgy kell kihelyezni, hogy a vendégek a megfigyelt területre való belépés előtt könnyen felismerhessék a megfigyelés körülményeit, a további kötelező adatok pedig közölhetők más módon, így akár az üzlethelyiségben elhelyezett tájékoztatóban is.

Összegzés

A jelen bejegyzésben ismertetett határozat mentén a szinte mindenkit érintő vendéglátóhelyi kamerás megfigyelés néhány sarokpontját vizsgáltuk meg, anélkül, hogy elmélyültünk volna annak részleteiben, így többek között nem érintettük a munkavállalók esetleges megfigyelésének kérdését sem.

Látható, hogy egy nem megfelelően kiválasztott jogalap, a megfigyelőrendszer alkalmazásának időbelisége, a kamerák látószöge, a nem megfelelő és átlátható tájékoztatás hiánya könnyen jogsértés megállapításához vezethet. Az arra való hivatkozás, hogy a jogellenes gyakorlatot más adatkezelők is elterjedten alkalmazzák, nem fogja senki számára jogszerűvé tenni az eljárását, azt enyhítő körülményként sem fogják figyelembe venni az eljárás során. Ezt megelőzendő, érdemes megfontolni hozzáértő adatvédelmi szakember közreműködésének igénybevételét, aki az adatkezelés célja és körülményei figyelembevételével tud segítséget nyújtani a jogszerű adatkezelés feltételeinek kialakításához, amely által minimális szintre szorítható az adatkezeléssel járó kockázatok köre és azok súlyossága.

A blogbejegyzésben leírtakkal összefüggő kérdések esetén a kapcsolatok menüpont alatti elérhetőségeken állunk szíves rendelkezésükre. A jelen blogbejegyzés kizárólag a tájékoztatás célját szolgálja, az nem minősül jogi tanácsadásnak; annak egyedi ügyben történő felhasználásáért a Récsényi Ügyvédi Iroda a jogi felelősségét kizárja.