Megfigyelhetnek a jakuzziban?

Beköszöntött a nyár, sokan ekkor mennek hosszabb idejű szabadságra, hogy elutazzanak családjukkal vagy barátaikkal pihenni, kikapcsolódni, új élményeket szerezni. Az utazók jelentős része szállást foglal egy szállodában vagy panzióban, és a pihenés közben nem is gondol arra, hogy könnyen – akár rejtett módon – kamerás megfigyelés alanyává válhat.

A NAIH egy 2022 végén közzétett határozatában 3 millió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshely üzemeltetőjére azért, mert a szállásadó jogellenes módon működtetett a szálláshely területén kamerás megfigyelőrendszert.

Jelen írásunkban a határozat mentén röviden áttekintjük a szálláshelyen történő elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának sarokpontjait és bemutatjuk, hogy mi az, amivel mindenképpen célszerű tisztában lennie a szállásadóknak a kamerás megfigyelés jogszerű alkalmazása érdekében.

A tényállás

A szálláshelyen telepített kamerarendszer kamerái képet és hangot is rögzítettek, azok infravörös éjjellátó funkcióval és mozgásérzékelővel is rendelkeztek. A kamerák a felvételeket nem folyamatosan, hanem csak valamely mozgás bekövetkezése esetén őrizték meg olyan módon, hogy a kamerák az esemény bekövetkezését megelőző néhány percet, a kamera látóterében végbemenő mozgást, majd annak végét követően további néhány percet rögzítették. A hangfelvételek minőségét számos esetben befolyásolták a környezeti zajok, ugyanakkor megfelelő körülmények mellett, kellő közelségből teljesen jól kivehető hangfelvételeket készítettek. A hatóság által kifogásolt adatkezelés az étkezőben, a teraszon és az udvaron elhelyezett kamerák vonatkozásában valósult meg.

Az étkezőben elhelyezett kamera felszerelésére a szállásadó szerint azért került sor, mert ott olyan hűtőszekrény található, amelyekben több százezer forint értékben tárolnak alkoholos italokat, továbbá a szálláshellyel szemben szakmai elvárás a közösségi terek kamerával való megfigyelése a vendégek vagyoni és személyvédelme érdekében.

Az épület teraszrészén felszerelt kamera látószögébe beleesett az emeleti terasz és a jakuzzi teljes egészében, elrendezéstől függően néhány kültéri szék és asztal, továbbá a szálláshelyhez tartozó stég.

Az udvari kamera az egyik apartman ajtajára, az az előtti kerti bútorokra, az udvarra, az ott elhelyezett jakuzzi kb. felére, a fürdődézsára, valamint a vízparti teraszra és stégre irányult.

A kamerarendszer kamerái 15-19 napra visszamenően tartalmaztak felvételeket.

Az adatkezelés célja és jogalapja

A szállásadó által rendelkezésre bocsátott érdekmérlegelési teszt és adatkezelési szabályzat szerint az adatkezelés célja a szálláshelyen tartózkodó személyek, így a vendégek életének, testi épségének, személyi szabadságának védelme, valamint a vagyontárgyak védelme, a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, a jogsértő cselekmények megelőzése, továbbá, hogy a felvételek ezekkel összefüggésben bizonyítékként kerüljenek hatósági eljárás keretében felhasználásra.

A szabályzat szerint a felvétel tárolására felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított 3 napig kerül sor, azok ezt követően automatikusan törlődnek. Az adatkezelés jogalapjaként az üzemeltető jogos érdeke, a munkavállalók esetében a munkaviszonnyal összefüggő magatartás ellenőrzésének törvényi felhatalmazása került megjelölésre.

Általános megállapítások

Az irányadó joggyakorlat szerint a jogos érdeknek az adatkezelés megkezdésekor valósnak és fennállónak kell lennie, egy eshetőleges jövőbeli érdekre alapozva nem folytatható az adatkezelés. A szállásadó nem mutatott be olyan korábbi eseteket, amelyek igazolnák a kamerás adatkezelés szükségességét, mivel a kamerák egyfelől mozgásra aktiválódnak, az elkészült felvételeket rögzítik, másfelől a szálláshely egyes helyiségeiben, illetve az udvarán kerültek elhelyezésre olyan látószög beállítással, amely területeken a szállóvendégek mint érintettek nem csak áthaladnak, hanem ott pihennek, étkeznek; azaz ezen kamerák esetében ténylegesen jelentőséggel bír, hogy történtek-e korábban olyan események, amelyek a kamerák elhelyezését indokolnák.

A NAIH megállapította, hogy az üzemeltető nem vizsgálta meg, hogy a kamerás adatkezelésnek van-e olyan alternatívája, amely nem vagy szűkebb körben jár személyes adatok kezelésével, ahogy azt sem tudta bizonyítani, hogy valamely szállásadóhelyekre vonatkozó osztályozási rendszer írja elő a kamerák üzemeltetését a szálláshelyek számára, a szállásadó pusztán ágazati elvárásokra hivatkozott, illetve arra, hogy minden szálloda, panzió üzemeltet kamerarendszert, így a hatóság ezt sem tartotta elfogadhatónak.

A kialakult joggyakorlat szerint az érintettek elvárhatják, hogy ne figyeljék meg őket nyilvános helyeken, különösen akkor, ha ezeket a helyeket jellemzően pihenés és szabadidős tevékenységek céljára használják, valamint azokon a helyeken, ahol egyének tartózkodnak, illetve kommunikálnak, így például társalgókban, éttermi asztaloknál. Ebben az esetben az érintett érdekei vagy jogai és szabadságai elsőbbséget élveznek az adatkezelő jogos érdekeivel szemben. Az adatkezelő érdekeinek és az érintettek jogainak és szabadságainak mérlegelése során figyelembe kell venni az érintettek észszerű elvárásait, aszerint, hogy egy tárgyilagos harmadik fél az adott helyzetben észszerűen számíthat-e és következtethet-e arra, hogy megfigyelik.

Megállapítások a kamerákkal összefüggésben

Az étkezőben elhelyezett kamerával kapcsolatban a NAIH megállapította, hogy az adatkezelés nem arányos az elérni kívánt vagyonvédelmi céllal, hiszen egyrészt a szállásadó állításával ellentétben a kamera látószögébe eső hűtőben nem tároltak alkoholos italokat, másrészt a hűtő tartalmának védelme egyszerűen megvalósítható lenne a hűtőre szerelt zárral, azaz az elérni kívánt célhoz egyáltalán nincs szükség adatkezelésre. Ezen túlmenően az üzemeltető nem valószínűsítette, hogy ez az adatkezelés időpontjában fennálló, valós érdek, azaz, hogy reálisan lehet számítani a hűtőszekrény megrongálására vagy abból ital eltulajdonítására. A hatóság kiemeli, hogy a jelen esetben, a kamera helyzete és látószöge mellett egyébként azt sem tartaná elegendőnek, ha kimaszkolnák a helyiség hűtőn kívüli részeit, mivel a kamera a jelenlegi helyzetében a megfigyeltség érzetét keltené ebben az esetben is az érintettekben, akik semmilyen módon nem tudnának megbizonyosodni arról, hogy a kamera képe ténylegesen maszkolásra került.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a szállóvendégek észszerűen nem számítottak és nem is számíthattak arra, hogy őket az étkezőhelyiségben megfigyelik, így a NAIH szerint az étteremben jogellenesen került üzemeltetésre a kamera és ezáltal megfigyelésre az ott tartózkodó, étkező, beszélgető szállóvendégek.

A teraszon elhelyezett, jakuzzit figyelő kamerával összefüggésben a NAIH rögzítette, hogy az elérni kívánt vagyonvédelmi céllal nem arányos, hogy a szállásadó a szállóvendégeket jellemzően fürdőruhában, pihenés, kikapcsolódás közben megfigyeli, róluk felvételeket készít. A felvételek alapján az érintettek egyáltalán nem számoltak és észszerűen nem is számolhattak azzal, hogy róluk a jakuzzi használata során, kikapcsolódás közben, hiányosabb öltözetben, így pl. fürdőruhában, bensőséges pillanatokban felvétel készül. Erre tekintettel a hatóság megállapította, hogy jogellenesen üzemel a jakuzzira irányuló kamera, és jogellenesen rögzíti ott az érintettek hangját, képmását, tevékenységét.

A NAIH álláspontja szerint a belső udvarra néző kamera látószöge jóval szélesebb körű megfigyelést tett lehetővé, mint ami az adatkezelési cél eléréséhez szükséges, hiszen vagyonvédelmi célból elegendő lenne kizárólag a szálláshely recepcióhoz vezető bejáratának kamerás megfigyelése, ahhoz nem lett volna szükséges a kerti pihenő bútorok, az udvaron elhelyezett jakuzzi, a fürdődézsa, valamint a vízparti terasz és stég, ezáltal a szállóvendégek pihenés közben való megfigyelése. A hatóság szerint az érintettek észszerűen nem számíthatnak arra, hogy a szálláshely udvarán való mozgásukról kép- és hangfelvétel készül, hiszen kikapcsolódásra szolgáló területről van szó. Mindezek alapján a NAIH megállapította, hogy jogellenesen, a szükséges mértéket meghaladóan rögzítették a belső udvarra irányuló kamerával az érintettek hangját, képmását, tevékenységét.

Mindezek alapján megállapítható, hogy mivel a szállóvendégek jellemzően pihenés céljából érkeznek a szálláshelyre, ott étkeznek, beszélgetnek vagy más módon kikapcsolódnak, ezen tevékenységük közben a megfigyelésük, különösen a beszélgetésük rögzítése kifejezetten hátrányos az érintettekre nézve és egyáltalán nem szükséges a szálláshely üzemeltető által megjelölt célból.

Hangrögzítés

A NAIH kiemelte, hogy a hangrögzítés jogszerűségét és a hozzá fűződő jogos érdeket külön kellett volna igazolni, mivel a magánszféra súlyosabb sérelmét okozza, ha a kamerák kép mellett hangot is rögzítenek, különös tekintettel arra, hogy a hangrögzítés nem tekinthető általánosan bevett gyakorlatnak vagyonvédelmi kamerás megfigyelések esetében, így az érintettek tájékoztatás hiányában nem is számíthatnak arra, hogy a kamerák a képmásuk mellett a hangjukat, a beszélgetéseiket is rögzítik. Mindezekre tekintettel a kamerarendszer kameráival történő hangrögzítés jogellenesnek minősül.

Az adatkezelés időtartama

Az adatvédelmi hatóság szerint a kamerafelvételek megőrzési ideje megfelelően, az elérni kívánt céllal arányosan került meghatározásra a kameraszabályzatban, ugyanakkor a gyakorlatban a felvételek 3 nap elteltével mégsem kerültek törlésre, azokon 15-19 napra visszamenőleg voltak felvételek, amely megőrzési időtartam viszont sem nem szükséges, sem nem arányos a vagyonvédelmi célból üzemeltetett kamerarendszer kapcsán.

Tájékoztatás

A NAIH megállapította, hogy a szálláshely üzemeltetője jogszerűtlenül járt el az érintettek tájékoztatása körében tekintettel arra, hogy az épületben nem került kifüggesztésre részletes, a kamerás adatkezelés valamennyi körülményét tartalmazó tájékoztató, a recepción elhelyezett kameraszabályzathoz külön kérés nélkül a vendégek nem tudnak hozzáférni, a honlapon adatkezelési tájékoztató nem volt elérhető, az adatkezelésről szóló tájékoztatót nem függesztették ki vagy helyezték el a szobákban, a „Kamerával megfigyelt terület” szöveget tartalmazó figyelmeztető táblák pedig az adatkezelés tényén túl semmilyen további információt nem tartalmaztak, ezáltal érintetti aktív magatartás hiányában az adatkezelés lényeges elemei nem voltak megismerhetőek az érintettek számára, az adatkezelés tényleges időtartamával kapcsolatban pedig – a fentiek szerint – valótlan tájékoztatás valósult meg.

A hatóság a videokamerás megfigyelésről tájékoztató táblákkal kapcsolatban azt is kiemelte, hogy a táblák elhelyezésének nincs jelentősége annak megállapításakor, hogy az érintetteknek tárgyilagosan milyen elvárásaik lehetnek, a jelzés alapján az érintettek arra sem számíthattak, hogy a kamera nem csak élőképet közvetít, hanem rögzíti is a felvételeket.

Összegzés

A jelen bejegyzésben ismertetett határozat alapján a szálláshelyi kamerás megfigyelés néhány, jogszerűtlennek minősülő esetét vizsgáltuk meg, amely útmutatóul szolgálhat más szálláshely üzemeltetők, de akár hasonló szolgáltatást nyújtók , így pl. éttermek számára is. Látható, hogy egy nem megfelelő érdekmérlegelés, a kamerák látószöge, a nem megfelelő és átlátható tájékoztatás hiánya könnyen jogsértés megállapításához vezethet, amelyet az arra való hivatkozás, hogy a jogellenes gyakorlatot más adatkezelők is elterjedten alkalmazzák, nem fog jogszerűvé tenni, azt enyhítő körülményként nem fogják figyelembe venni.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden kamerás adatkezelés jogellenes, a hatóság a jelen ügyben egyéb kamerák alkalmazásával összefüggésben jogszerű adatkezelési gyakorlatot is megállapított, amelynek részleteit egy következő blogbejegyzésben dolgozzuk fel.

A fentiekre tekintettel érdemes megfontolni hozzáértő adatvédelmi szakember közreműködésének igénybevételét, aki az adatkezelés célja és körülményei figyelembevételével tud segítséget nyújtani a jogszerű adatkezelés feltételeinek kialakításához, amely által minimális szintre szorítható az adatkezeléssel járó kockázatok köre és azok súlyossága.

A blogbejegyzésben leírtakkal összefüggő kérdések esetén a kapcsolatok menüpont alatti elérhetőségeken állunk szíves rendelkezésükre. A jelen blogbejegyzés kizárólag a tájékoztatás célját szolgálja, az nem minősül jogi tanácsadásnak; annak egyedi ügyben történő felhasználásáért a Récsényi Ügyvédi Iroda a jogi felelősségét kizárja.